2012. november 27., kedd

Beszámoló a REGINA Kert idei utolsó, kert-téliesítő közösségi napjáról

Az 2012-es évzáró eseményét tartottuk meg a REGINA Kertben november 14-én, melynek során a kert téliesítésének műveleteiről volt szó, nagyon gyakorlatias megközelítésben. A közönség a REGINA közösségéből illetve a SZIE által szervezett Ökomama program kisgyermekes anyukáiból állt, akik érdeklődnek a tavaszi indítással tervezett közösségi kertészkedés iránt, mivel többüknek nincs otthon saját művelhető területe.

Első témaként Milánkovics Kinga ismertette a kertben évek óta zajló közösségi komposztálási programot, melynek során a Röges utcából rengeteg szerves anyag érkezik a kertbe. Ez korábban nagyrészt komposztálásra került, jelenleg inkább a mulcsozás, talajtakarás történik vele. Ez a módszer egyik válaszunk a klíma változásával járó egyre szárazabb nyarak kihívásaira. Kinga megmutatta, hogy mekkora különbségek vannak a talaj állapotában: a takart területeken sokkal morzsalékosabb, nedvesebb, talajéletben igen gazdag részek alakultak ki.

Zöld Edittel a biodinamikus kertészkedés szabályai szerint áthalmoztuk komposzt prizmába az addig raklapok között gyűjtött kerti zöldhulladékot. Sajnos a nagy szárazság következtében a komposzthalmunk nagyon ki volt száradva. Az átrakáskor ezért a kútvízzel teli hordóból minden réteget alaposan beöntöztünk, és a rétegeket vegyesen raktuk a frissen hullott lombbal, ami zsákszámra állt a kertben az utca lakóinak köszönhetően. A komposztot taposással tömörítettük, majd egy vékony földréteget is terítettünk rá. A komposzt prizma javasolt paraméterei: 2 m szélesség, 1.5 m magasság, és ezt bármilyen hosszan lehet építeni a rendelkezésre álló hely figyelembe vételével.

A megrakott prizmát aztán Zöld Edit preparátumaival beoltottuk: a Szent Mihály napján előkészített gyógynövény (kamilla, cickafark, pitypang, tölgykéreg) preparátumokat külön-külön kis papír zsebkendőbe csomagolva elhelyeztük a komposzt négy sarkán, majd még egy-két réteg nyesedék ráhalmozása után szénával egy védőréteget vontunk köré, ez lett a komposzt „bőre”. Utolsó lépésként a macskagyökér virágjának kivonatából készült oldatot keveréssel dinamizáltuk és beöntöztük vele a gondosan betakart komposzthalmunkat. Tavaszig ezzel nem lesz további teendőnk.

Bodonyi Nóra az őszi trágyázásról, mulcsozásról és fagyvédelemről mesélt egy rovar és állatbarát kert szemszögéből.
Legfontosabb üzenete az volt, hogy a kertben az elszáradt növényeket nem takarítja ki ősszel, mert ezek egyrészt táplálékot (virágmagvak, szárak) másrészt búvóhelyet biztosítanak számos kerti állatka számára. Mesélt egy méhről, aki a nyári melegek elől költözött be egy napraforgó szárába, és ott nevelte utódjait. A talaj folyamatos takarásának fontosságát ő is hangsúlyozta, ő pl. még a fóliasátorba is behordja a cseresznyefa lombját télire. Egyedül a palántanevelő üvegházat tartja sterilen, hogy a kórokozók a következő évi termést biztosító még sérülékeny palántákat ne veszélyeztessék.

T. Bogdányi Franciska és Tóth Ferike (SZIE, Növényvédelem) izgalmas kísérletet készítettek elő a kertben: Szavoly Sámuel század eleji leírásai alapján vermet és prizmát építettek zöldségek téli tárolására.
A tároló alkalmatosságokat a REGINA ház közelében helyezték el, hogy védettségét így is biztosítsák. A verembe 10 kg kistermelői krumpli került (egy hévízgyörki nénikétől aznap reggel vettük a gödöllői piacon) alaposan átválogatva, és eltávolítva a kicsit is hibás darabokat, a prizmába pedig 10 kg hagymát helyeztünk el. A veremhez kb. fél méter mély gödröt ástunk, azt kibéleltük pocokriasztó bodza gallyakkal, majd csírázás gátló diólombbal, lefedtük szalmával, földdel, és egy újabb vegyes lombkupaccal. A prizma alját egy raklap képezte, arra került a hagymazsák, befedtük vastagon szénával, azt földdel takartuk, majd az egész tetejére használt cserepekből és kartonpapírból egy kis fedél is került.Tavasszal tervezzük a verem és a prizma bontását, és amennyiben túlélték a telet, egy jó bográcsosba kerülnek majd, amivel megünnepeljük a sikerünket. A résztvevők szorgalmasan jegyzeteltek, és amibe csak lehetett bekapcsolódtak. Még néhány nagyon jó „ökobaba” is emelte a nap fényét, ami egyébként is kedvünkre ragyogta be ezt a jól sikerült délelőttöt.

Köszönjük minden kedves résztvevőnek a kertbe hozott és onnan továbbvitt tudást!  

Szerkesztés, fotók: Mátyás Izolda
Az Iskolakert fórum képei megtekinthetőek az alábbi linken: https://picasaweb.google.com/102790711943517672555/KertunkTeliesitese2012November14?authkey=Gv1sRgCO6D67LhoryvXg
A REGINA tanulókerti program a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat támogatásával valósult meg.

2012. november 22., csütörtök

Beszámoló a november 9-i Iskolakert Fórumunkról

2012 november 9-én a REGINA Kert egy szakmai fórumnak adott helyet az iskolakert témakörében. A fórum keretében négy térségi iskolakert kezdeményezés mutatkozott be egymásnak, és kerestek közösen választ egy kerekasztal beszélgetés során több iskolakerttel kapcsolatos kérdésre. A szakmai fórumon az alábbi bemutatkozó előadások hangzottak el:

1. Mátyás Izolda: Kertbarát szakkör a REGINA Kertben - a Gödöllői Török Ignác Gimnázium diákjaival Mátyás Izolda, a Szent István Egyetem, Környezet és Tájgazdálkodási Intézetének munkatársa, ismertette a fórumot is kezdeményező Térségi iskolakert programot, melynek célja egyrészt a térségi kezdeményezések összefogása, támogatása, másrészt egy minta tankert működtetése, ahol módszertani modell kidolgozási kísérletek folytathatók. Ez utóbbi cél érdekében SZIE-KTI, a gödöllői székhelyű REGINA Alapítvánnyal összefogva, 2012 tavaszán a REGINA Kertben meghirdetett egy kertbarát szakkört, amire a helyi állami 8 osztályos Török Ignác Gimnázium diákjai jelentkeztek, a gimnázium igazgatójának támogatásával.
A szakkör heti rendszerességgel zajlott, az iskola egyik biológia tanárnője kísérte ki a gyerekeket az iskolától negyedórás sétára lévő kertbe. A szakkör keretei között egy bio veteményeskert művelését valamint egy saját maguk által telepített gyümölcsfa iskola gondozását végezték. Az évkör aktuális kertészeti munkáiról kis elméleti hátteret is szereztek, egy összeállított tematikus kisokos formájában. A kiskertet úgy tervezték meg, hogy az iskolaévhez legyen igazítva, azaz korai termést hozó zöldségfajtákat választottak, melyeket az iskolaév végén be is tudtak takarítani. Az utolsó foglalkozást nyílt szakkör formájában rendezték meg a népszerűsítés jegyében, amire a város vezetőségét, iskoláinak képviselőit és a résztvevő szakkörösök szüleit is meghívták. A szakkör sikerén felbátorodva az iskola igazgatója, Fábián Bertalan úgy döntött, hogy jövőre a gimnázium udvarán is kialakít egy kiskertet, valamilyen magas ágyás formájában (rossz talaj, helyszűke, figyelemfelkeltés), és annak beültetését a tanári kar érintettjeinek közreműködésével tervezik majd meg, hogy az oktatásban is szemléltető eszközként lehessen használni.

2. Pauliczky Nóra:  Iskolakert a Mozi udvaron - a Rákosliget, Hősök terei Általános Iskola részvételével A kezdeményezés 2012 áprilisában indult, Pauliczky Nóra vezetésével, aki pedagógusi és környezetgazdálkodási agrármérnöki végzetségeit ötvözve önkéntes munka keretében végzi az iskolakertész „küldetését”. Nóra a szomszédos általános iskola igazgatóját és néhány tanárját megnyerte az ügynek: bár eleinte kissé szkeptikusak voltak a kertészkedés sikerét illetően, aki egyszer kivitte a gyerekeket a kertbe, az utána rendszeres látogatóvá vált. Így 4 alsó tagozatos osztály adta egymásnak a kilincset a pénteki délutánonként. Nemcsak a gyerekek voltak kimozdíthatóak a kertbe, a résztvevő osztályok szülői értekezletein bemutatva az iskolakert tervét, a szülők is bekapcsolódtak az egyik őszi hétvégén a nagyobb fizikai munkát igénylő feladatokba. Az iskolakert egy helyi polgári kör által bérelt mozi udvarán kapott helyet, Rákosliget kerületi képviselője, Rózsahegyi Péter támogatásával, aki nagyon elkötelezett minden zöld ügy felkarolásában. Ő biztosított anyagi keretet a moziudvar kitisztogatására és előkészítésére, és a kezdeményezést bekapcsolta a kerület életébe. A röpke félév alatt három rendezvényen volt főszereplő az iskolakert: - a Föld napján debütáltak - megünnepelték a Nemzetközi Növénynapot - valamint külön főzőcsapatot indítottak a kerület 113 éves születésnapján rendezett Maros kondérfesztiválon, ahol már saját termésüket felhasználva sütöttek nagysikerű tök fasírtot a közönségnek A kezdeményezés nagy sikerét igazolja továbbá, hogy további kerületi iskolák is érdeklődtek az együttműködés lehetőségéről. A perspektíva az lehetne, hogy a kerületi önkormányzat támogassa egy kerületi iskolakertész foglalkoztatását, aki a kerület minden iskolájában elláthatná az iskolakert különböző formákban való koordinálását.

3. Csécs Mónika: Kertművelés óra kerettanterve a Solymári és Pesthidegkúti Waldorf Iskolák programjában Csécs Mónika a Solymári és Pesthidegkúti Waldorf Iskolák kertművelés tanárja, több mint 10 éves tapasztalatait osztotta meg a jelenlévőkkel, mint a kertművelés tantárgy kerettantervének kidolgozója is. A waldorf iskolákban a kertművelés órarendi keretek között zajlik, 6. osztálytól kezdve minden évben életkori sajátosságaiknak megfelelő feladatokba vannak bekapcsolva a gyerekek, minden héten egy dupla óra keretében. 6. osztályban földközeli munkák a jellemzőek, 7. osztályban az állatok körüli 3-4 napos ápolási munkák tudnak nagyon pozitív hatást gyakorolni az addigra „zsongó méhkassá” átalakuló gyerekekre, 8. osztályban inkább a „projektszerűen” megadott feladatok motiválják őket. 9. osztályban egy több hetes mezőgazdasági gyakorlatra mennek, ami nagyon sikeres szokott lenni, rengeteg tapasztalást biztosít az azon résztvevőknek. Itt már felelősséget lehet rájuk bízni, nem segédmunkásként kell kezelni őket, hanem az egészre való rálátásukat biztosítani. Mónika kitért a téli időszakokra is, amit szintén igyekeznek gyakorlatiasan és minél inkább a szabadban tölteni: a magok rendszerezését, erdőismeretet (nyomolvasás, faismeret, stb.) gyakorolnak a közeli erdőkben kirándulva. Itt is és az egész kertművelés óra során a spontaneitásnak nagyon sok szerep jut, folyamatosan reagálni kell a természet és időjárás aktualitásaira. A kertművelés órarendben való biztosításának is betudható, hogy még a budapesti iskolák diákjai között is sokan választják később az agrárpályát és saját gazdaságok kialakítását, valamint az iskolai szabadon választott dolgozatok (pl. waldorf érettségi) témái között is előfordul több mezőgazdasági téma.

4. Fábián Bertalan: Az iskolakert lehetséges szerepei egy gimnázium életében - a diákönkéntesség bevonásának lehetőségei az iskolakert fenntartásába Fábián Bertalan, a Török Ignác Gimnázium (TIG) igazgatója az örökös változások távlatából közelítette meg a témát. A változó korok közötti érték-átmentésnek minden átmenetnél meg volt és meg van a kor jellegéből fakadó „misszionáriusa”: - a középkor mentésre érdemesnek bizonyult értékeit az egyház vitte tovább - a kapitalizmus korában a művészet és tudomány voltak az értékmentők a mai technikai korban, mikor a kultúrák és egyéb hatások az eddiginél sokkal fokozottabban egymásra torlódnak, az iskolák értékmentő szerepe körvonalazódik. A TIG is megpróbál a kor elvárásainak megfelelő képzési programot összeállítani, amik a nyelveket és a számítástechnikát preferálják, de emellett a kulturális értékek felkarolását és átvitelét is feladatának tekinti. Az elmúlt időszak a magyar vidéken a hagyományos paraszti háztáji gazdálkodás teljes leépülését eredményezte, nemcsak városi, de vidéki településeken is önkormányzati rendelet tiltotta az állattartást. Most ott tarunk, hogy az egészet újra kell tanítani. A közös mezőgazdasági munkának, amihez egy iskolakerti tevékenység is tartozik, fontos szerepe lehet ebben a kérdésben. A kert mitológiája minden kultúrában jelen van, a kiskert művelése a népi kultúrában szimbolikus értelemmel is bír… A mezőgazdaság önmagában is terápia, idegesen, rohanva nem lehet csinálni, lenyugtatja, oldja a mai túlpörgött gyerekeke, embereket. A gimnázium életében szeretné, ha minél több kerti tevékenységbe tudnának a gyerekek bekapcsolódni az előírt önkéntes munkájuk során. Egyrészt bevonják őket a gimnázium udvarán kialakításra kerülő kis iskolakerti magas ágyás művelésébe. másrészt az iskola kapcsolatokat épít a REGINA Alapítvánnyal, a helyi agrártudományi egyetemmel, és fogadókészséget mutató gazdálkodókkal.

A bemutatkozó előadások között egy kis kerti munka is helyet kapott: egy komposzt kast kezdtünk el építeni, amihez helyi civilszervezetek (GreenDepenent) és a SZIE botanikus kertje is biztosított gallyakat. A komposzt kas egy jó módszer lehet olyan iskolakertek kialakítására, ahol helyhiány vagy nagyon rossz talajadottságok állnak fent. Néhány általános konklúziót levontunk közösen az előadásokat követő beszélgetésben: · az iskolakert egy olyan határok nélküli „tanterem”, ahol a tevékeny munka áll a középpontban · az oktatás egyetlen olyan területe, ahol nem „szeleteket” hanem folyamatokat tanulhatnak, tapasztalhatnak a gyerekek, az elejétől a végéig végigkövetve azokat · a mai kertművelésnek már sokkal komplexebbnek kell lennie mint a 30 évvel ezelőttinek, új kor új igényeinek integrálása – környezeti nevelés hangsúlya · az iskolakert kiépítése nem történhet erőszakosan, csak lépésről lépésre, fokozatos bővítéssel – elkezdeni egy kertet a semmiből, óriási dolog ezt végigkövetni · az iskolakert elindításának egyszeri nagyobb költsége van (ez is függ a terület adottságaitól), a működtetésnek már minimális a költsége (legfeljebb egy ember bére), ez az a tantárgy, ami pénzt is tud hozni a saját működésének fedezésére (a Mozikert erre törekszik) · nagyon fontos annak a személynek a megtalálása, aki kellően elkötelezett az ügy iránt – ez érvényes mind a kert vezetőjére, mind a kert használójára is (a tanár, aki kiviszi a gyerekeket a kertbe)  

Szerkesztette: Mátyás Izolda Fotók: Milánkovics Kinga, Mátyás Izolda

Az Iskolakert fórum képei megtekinthetőek az alábbi linken:
https://picasaweb.google.com/102790711943517672555/IskolakertForum2012November9?authkey=Gv1sRgCMGR74jihc_EGg
Az Iskolakert Fórum a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat támogatásával valósult meg.

2012. november 10., szombat

Kertünk téliesítése: Komposztálás, mulcsozás, fagyvédelem, tárolás

Meghívó: Kertünk téliesítése
2012 november 14 – REGINA Kert
Komposztálás, mulcsozás, fagyvédelem, tárolás

Program tervezet
10.00  Érkezés és regisztráció
10.10  Mátyás Izolda: Köszöntő, aktuális témák felvezetése
10.20 Bodonyi Nóra - Teendők a biokiskertben a tél beköszönte előtt: őszi trágyázás, mulcsozás, fagyvédelem, mindezek szemléltetése és kipróbálása a kertben
11.00  Milánkovics Kinga - Aranyvessző közösségi komposztálási program és a REGINA Kertben működő komposztálási rendszer ismertetése: komposztkeret építése raklapokból és a szecskázás kipróbálása
11.40  Matthew Hayes - A komposzt oltása : biodinamikus preparátum készítése és kihelyezése (ha nem ér rá, akkor Zöld Edit)
12.10  T. Bogdányi Franciska - Zöldség- és gyümölcstárolási lehetőségek, prizma építéssel
12. 45 Összefoglaló zárszó

Szervezők: SZIE-KTI, REGINA Alapítvány
Helyszín: REGINA Kert, Gödöllő, Röges u. 66.
Információ: +36-30-653 0721

2012. november 5., hétfő

MEGHÍVÓ: Iskolakert Fórum - 2012 november 9 – REGINA Kert

P r o g r a m   t e r v e z e t
14.00 – Érkezés, regisztráció
14.10 – Milánkovics Kinga /REGINA Alapítvány/ köszöntője, a téma felvezetése
14.20 – Pauliczky Nóra:  Iskolakert a Mozi udvaron - a Rákosliget, Hősök terei Általános Iskola részvételével
14. 45 – Csécs Mónika: Kertművelés óra kerettanterve a Solymári és Pesthidegkúti Waldorf Iskolák  programjában
15.15 – Mátyás Izolda: Kertbarát szakkör a REGINA Kertben - a Gödöllői Török Ignác Gimnázium diákjaival
15. 30 – Fábián Bertalan: Az iskolakert  lehetséges szerepei egy gimnázium életében - a diákönkéntesség bevonásának lehetőségei az iskolakert fenntartásába
15.45- 16.15 - Kerekasztal beszélgetés az iskolakertek újjáélesztésének  céljairól, lehetőségeiről
16.15 - A REGINA Kert bejárása, közös komposztkas építése

Szervezők:  SZIE-KTI, REGINA Alapítvány
Helyszín: Gödöllő, Röges u. 66.
További információk a +36-30-653 0721-es számon kérhetők.

2012. szeptember 23., vasárnap

Hogy unokáink is láthassák!

Beszámoló a 2012 augusztus 29 –i  REGINA Kerti szemző napról
Régi gyümölcsfajták beazonosítása a Röges háton, a szemzés eljárásainak gyakorlása

A 2012 tavasszal  induló  Kertbarát szakkörön  telepített vadalma és vadkörte magoncok szerencsésen túlélték a „beköltözést” a REGINA Kertbe és a száraz, meleg nyarat is ami azután következett. Néhány kis fa már annyira megerősödött, hogy augusztus végére készen állt a nemes szemek fogadására öreg Röges-háti szomszédjairól. Ennek megünneplésére közösségi  tanulás keretében hirdettük meg a szemző napunkat augusztus 29-re, amire széleskörű érdeklődés mutatkozott.
 
A közös kerti napunkat egy bemelegítő beszélgető körrel indítottuk, ahol szó volt a Kárpát-medencei Gyümölcsész Hálózatról, annak laza informális működési formájáról, céljairól (Török Ádám a  korábban működő  Jövő Nemzedékek Országgyűlési Hivatalából), a gyümölcs tájfajták megőrzésébe bevont egyházi kertekről, mint hosszú távon is biztos alapot nyújtó terekről (Dr. Sipka Julianna, a Naphimnusz Alapítványtól) a REGINA Kertben elkezdett tanulókerti munkáról, ahol a gyerekek és a család, mint közösség bevonása van  a fókuszpontban (Milánkovics Kinga, REGINA Alapítvány és Mátyás Izolda, SZIE– Környezet és Tájgazdálkodási Intézet). A beszélgetés során elhangzott, hogy a 24 órájában járunk a régi tájfajtáink felkutatásának és átmentésének missziójában. A tájfajtákban rejlő sokszínűség - és ezáltal sokféle helyzethez való alkalmazkodási képességük  - nagy potenciállal bír az átalakuló klimatikus viszonyok között, megmentésük  ezért nemcsak a gyűjtők szenvedélye, hanem a jövő nemzedékek biztonságos élelmezésének kulcsa is. A beszélgetést követően Sára János gyümölcsész mester nyomában, aki a közös napunk szakmai vezetőjeként volt jelen, kisétáltunk a Röges-háti öreg gyümölcsös kertekbe. A kertek tulajdonosaival már előzetesen felvettük a kapcsolatot, nagyon szívesen felajánlották „genetikai kincseiket” a REGINA Kertben folyó átmentési munkához.  A Röges-hát  a közeljövőben várhatóan a beépítésre kijelölt területek közé fog sorolódni,  ami jelentősen megváltoztatja majd jelenlegi használatát és növényzetét, ezért is fontos, hogy a kertekben jelenleg még megmaradt, mindent túlélt gyümölcsfákat biztonságos közegbe átmentsük.


A séta során Sára János mesélt az egyes fajtákról, a helyben talált gyümölcsfák állapotából következtettünk arra, hogy extenzív kezelés mellett is igen jól érezték magukat az adott körülmények között, mert bőven teremtek, egészségesek voltak. Megtanultuk, hogyan kell kiválasztani a szemzésre alkalmas ágakat, és be is gyűjtöttük őket a következő napirendi ponthoz, magához a szemzési művelethez.
A szemzést először mindenki egy ehhez vágott eperfa ágon gyakorolta, hogy a mozdulatot biztonságosan elsajátítsa, majd eztán választottuk ki a kertben a már kellően megerősödött kisfákat, és végeztük el a szemzést élesben is. A fákat a következő hetekben naponta-kétnaponta kell majd locsolni, hogy a fokozott nedvkeringés biztosítsa a szem összeforradását az alannyal, ami két hét alatt el is dől, de csak a jövő tavasszal látjuk majd ennek visszaigazolását a szemből kifejlődő új ágacskában.   

Köszönet mindenkinek a lelkesedésért és a részvételért, Sára Jánosnak a tanításért, és remélhetőleg sok kiskertben lecsapódnak majd a nap során tanultak!
Szerző: Mátyás Izolda             Képek: Milánkovics Kinga, Szabadkai Andrea, Bellus Károly


2012. augusztus 4., szombat

Látogatás Sára János péceli fajtagyűjteményes kertjében és Bodonyi Nóra rovarparadicsomában

A REGINA-Kert soron következő nyári eseménye ezúttal nem helyben zajlott, a Röges utcában: július közepén, vakációs hangulatban, gyerekeink kíséretében, ellátogattunk Sára János gyümölcsész mester péceli gyűjteményes kertjébe, ahol rengeteg gyümölcstájfajtát nézhettünk és kóstolhattunk meg.

János-mester kertje igazi erdőkertként üzemel és őrzi almáink, körtéink, dióink és még számos gyümölcsünk sokszínűségét, ami valódi missziós tevékenység részéről. Séta közben megismertük a kert kialakulásának és jó néhány tájfajta begyűjtésének történetét, a fajták gyönyörű neveit, színeit és formáit: Mária Valéria körte, Bundás körte, Nagyhódosi nyakas körte, Citrom körte, Erdélyi Pónyik alma, Szentiváni alma és szilva, Bolgár som, és még sok egyéb más. Megtudtuk az erdei fák és cserjék elegyítésének szempontjait a gyümölcsösben, a kert három szintjének egymáshoz való viszonyát.

Gyűjthettünk a francia és az angol tárkonyokból, kezelhettünk metszési felületet, összeszedtük a hullott gyümölcsöt és a gyerekek megetethették vele János lovát, a Sóhajt, aki a kert állandó lakója.  János a kerti séta után házi birsszörppel és zölddió kompóttal is megkínálta a társaságot a háza teraszán.  Hálásak vagyunk az egész délelőttért!


Délután a kerttúra Bodonyi Nóra máriabesnyői rovarbarát kertjében folytatódott. Bár néhány hete elverte a jég az egész kertet, azóta szépen helyreállt a legtöbb növény, mozgósítva odafigyelő és kíméletes gondozásukból fakadó belső tartalékaikat is. Nóra is elmesélte a kert kialakításának lépéseit, a lépések időzítésének logikai sorrendjét, az egyes kerti elemek (üvegház, fóliasátor) alkalmazási területét. Faggattuk továbbá a másodvetések megválasztásáról, időzítéséről, és néhány kikelt másodvetést már meg is nézhettünk a kertben.

Nóra kertje igazi rovar paradicsom, ami a tudatos növénycsoportosítások eredménye. Egy talpalatnyi fedetlen földterületet sem találtunk a kertben, mindenhol valakit tápláló – embert vagy állatot – növények díszlettek: különleges zöldség tájfajták, a többi növényt segítő gyógynövények, és szemet gyönyörködtető dísznövények tarka foltjai. A házigazda kísérletező kedvét mutatta az a sok különleges növény, melynek magjait növénykiállításokon gyűjtötte vagy levelezés útján kapta mindenféle tájakról, még Szingapúrból és Taiwanból is.   
Külön köszönet a nagymama receptje alapján készült sós puffancsért, ami szintén osztatlan sikert aratott!
A júliusi kert-túránkat igazán élményekben gazdagon zártuk, és sikerén fellelkesülve újabb csodakertek felderítését és meglátogatását tervezzük majd ősszel!
Szöveg és képek: MIz

2012. július 12., csütörtök

Beszámoló a REGINA Kert nyílt szakköréről – 2012. június 12.

2012 június 12-én kitárta kapuit a gödöllői REGINA Kert, és széles nyilvánosság előtt tartotta utolsó Kertbarát nyílt szakkörét.
A Kertbarát szakkör része a Szent István Egyetem - Környezet és Tájgazdálkodási Intézete által indított Térségi Iskolakert Programnak,amelykét szálon indult el:

• a REGINA Alapítvánnyal együtt létrehoztunk egy közösségi tanulókertet 2012 tavaszán. Tanulókertünk célja egy átmeneti kert-próbához helyszín és segítség biztosítása az iskolakertben gondolkodó iskolák számára, mielőtt saját kertjüket elindítanák (Kertbarát szakkör a- REGINA Alapítvány kertjében)
• a gödöllői és a környékbeli iskolák (öko-iskolák) iskolakerti kezdeményezéseit és hajlandóságát vizsgáljuk, és támogatjuk ilyen irányú szándékaikat, valamint összekötjük őket a tapasztalatcsere lehetőségének érdekében

A Kertbarát szakkörhöz idén tavasszal a Török Ignác Gimnázium diákjai kapcsolódtak. Az első kísérleti év célja az volt, hogy kipróbáljuk, hogyan lehetne a kertművelést olyan iskolai programba bekapcsolni, ahol erre a tantárgyi órakeret nem ad lehetőséget. A szakkör foglalkozásain közösen létrehoztunk és műveltünk egy organikus veteményeskertet valamint telepítettünk egy fiatal gyümölcsöst vadalma és vadkörte magoncokból, amik a gödöllői tájfajták megőrzésére lesznek hivatottak.

A kertet a nyár elején beneveztük a Közösségi Tanulókert-Hálózatba is. A nyílt szakkörön a féléves tapasztalatainkat kívántuk tágabb körben megosztani a térség többi iskolájával, illetve a város vezetőivel. Már a meghívások során is nagy nyitottságot tapasztaltunk az iskolakert téma iránt, többen is jelezték, hogy szívesen próbálkoznának hasonló tevékenységgel a következő tanévben.

A félév során ez volt az első olyan szakkör, ahol zuhogott az eső, ennek ellenére mégis szép számmal megjelentek az érdeklődők, több térségi iskola pedagógusai is.

Szerencsére a REGINA Alapítvány egyik termének védelmében meg tudtuk tartani a kis beszámolókat. A kertben „a répák és a krumplik pedig örvendeztek az égi áldásnak”…

A rendezvényt Gödöllő város alpolgármestere, Tóth Tibor nyitotta meg, kifejezve elismerését a REGINA Kertben folyó munka iránt, és reményét, hogy a kezdeményezés városszerte követőkre talál majd. Kiemelte a kertben zajló példamutató munka fontosságát a mai nehéz gazdasági környezetben, ahol minden emberléptékű, önellátó és helyi kezdeményezésre nagy szükség mutatkozik, és szerencsére erre egyre nagyobb nyitottság mutatkozik a társadalomban.

Meghívott vendégünk volt Szabadkai Andrea is, a NAKVI munkatársa, aki az MNVH III. szakosztályának kezdeményezéseit mutatta be egy érdekes vetített képes előadásban. Beszámolt az aktuálisan futó nagyobb programokról, köztük a REGINA Kertet is érintő Közösségi Tanulókert-Hálózat létrehozásáról és működtetéséről is. A Közösségi Tanulókert-Hálózat célja a magyarországi tájfajták megőrzése, a közösségi tudás átadása és a közösségi tevékenységek újjáélesztése. A hálózatnak júniusban immár 28 csatlakozott tagja volt országszerte. A csatlakozáskor minden tanulókert vállalta, hogy évente 4 tudásátadó rendezvényt szervez, melyek minden érdeklődő számára nyitottak, és az MNVH honlapján meghirdetésre kerülnek. Andrea meglátása volt, hogy egy hasonló kertbarát szakkör városi szinten is meghirdetésre kerülhetne, nem csak egyes iskolákhoz kötődve. Ennek érdekében megpróbálunk városi összefogást mozgósítani.

A helyszín erre a célra akár adott is lehet ugyanitt a REGINA Kertben, mivel Fábián Bertalan, a Török Ignác Gimnázium igazgatójának beszámolójából kiderült, hogy a kertészkedést jövőre már a saját iskolaudvarukon kívánják megvalósítani, hogy jobban szem előtt legyen a többi gyerek számára is, és esetleg egyéb tantárgyak keretében is használni tudják az oktatás élőbbé tételéhez. Berci bácsi hangsúlyozta, hogy ő mint iskolaigazgató a kertművelés helyét az oktatásban valahol a REGINA Kertben átadott játékos kertbeszoktatás és a gazdasági hasznot is termelő mezőgazdasági tevékenység között érzi, ahol a gyerekekbena termelési folyamatok elsajátítása közben a pozitív hozzáállás is kialakul. Igazgató úr irodalmár énje is megmutatkozott, amikor Jókai Mór remekbe szabott kertleírásait emlegette, és az általa nagyra becsült egykori miniszterelnökünk, Andrásfalvy Bertalan Kert-Magyarország terveit, mint újra perspektivikus irányt.

A beszámolókat Mátyás Izolda /SZIE-Környezet és Tájgazdálkodási Intézet/, a szakkör vezetőjének összefoglalója zárta a REGINA Kertben zajló Kertbarát szakkör féléves munkájáról. A szakkör ötletét az a felismerés adta, hogy a mai gyerekek egyre inkább egy virtuális világban nevelkednek, idejük nagy részét számítógép előtt töltik, ezért nagyon fontos minden olyan élmény számukra, ami a valósággal, a természeti folyamatokkal köti őket össze, legyen az kirándulás, erdei iskola, vagy éppen iskolakert. Az iskolakert előnyeként említette, hogy az nem egyszeri alkalmat jelent egy diák életében, hanem egy folyamatos tapasztalást, melynek során kialakul benne egyfajta környezeti és szociális érzékenység és nyitottság. Az iskolakert nem csak a termelésről kell szóljon manapság, ugyanolyan hangsúllyal meg kell jelennie benne a környezeti kultúrára való nevelésnek is.

A szakkörön idén 5 diák vett részt, heti rendszerességgel. A gyep feltörésétől kezdve a termés betakarításáig minden fázisát átélhették a kert történéseinek, aktívan belefolyva a gondozásába. A közös délutánokon egy kis elméleti hátteret is tanultak mindig a gyerekek az éppen aktuális organikus kertgondozási eljárásokról, amiről egy összeállított kisokost is kézbe kaptak, majd ki is próbálhatták gyakorlatban a tanultakat.

A diákok nagy lelkesedéssel vettek részt minden munkában, és nagy örömmel kóstolgatták a saját termesztésű ízletes zöldségeket. Különös élmény volt számukra, hogy a Nemzetközi Növénynapon az iskolában rendezett kertvendégségen megkínálhatták tanáraikat,diáktársaikat is a saját retkekkel és zöldhagymákkal díszített szendvicsekkel, és a szakkörön közösen készített bodzaszörppel.


Az előadások végeztével az eső is szerencsére alább hagyott, és a bátor hallgatóság kivonult a kertbe, ahol megnézhette élőben kerti munka tanév végi eredményétés a szakköri életképekből rendezett kis kiállítást. A tervezett közös betakarítást és főzőcskézést elmosta a rossz idő, de hagymás-retkes zsíros kenyeret és bodzaszörpöt itt is mindenki kapott.

 

Ezután vette kezdetét a Pécsről érkezett IME (Interregionális Megújuló Energia Klaszter Egyesület) Barkács Műhelye, ahol napenergiás gyümölcsaszaló készítése volt a kitűzött célunk, Somogyvári Imre vezetésével. A fúró- faragókat esernyők alól bombáztuk kérdéseinkkel és elismeréseinkkel, és ahol tudtunk bekapcsolódtunk a munkába. A nap végére el is készült a látványos kis építmény, amit már az idei gyümölcstermés beérésekor ki is szeretnénk próbálni.

Köszönet minden résztvevőnek, reméljük hasznos délutánt töltöttek velünk, és a látott, hallott ötleteket tovább tudják vinni és sokszorosítani a világban!

Szerző: Mátyás Izolda / Képek: Milánkovics Kinga


2012. június 20., szerda

Egy csodálatos nő, egy csodálatos kert és rengeteg jó gondolat

Ruth Stout, született 1884-ben. Élmény hallgatni és tanulni tőle.

„A kertészkedés nem ördöngösség.”
„Fantasztikus mit meg tud termelni az ember.”
„Én semmi olyat nem csinálok, amit nem muszáj, és ezt nem muszáj.”
„Ha meghívnak ebédre, egy falat reggelit se eszek, ha pedig vacsorára, akkor nem ebédelek”
„Azt mondtam már neked, hogy 45 éves koromban jöttem rá, hogy az emberek tényleg úgy viselkednek, ahogy azt mások megmondják?”
„Úgy gondolom, egy dolgot biztosan tudok: tedd amit tenni akarsz, és ne mondd meg másoknak, hogyan viselkedjenek!”
/Ruth Stout 1884-1980/

2012. június 15., péntek

Lezajlott a Nyílt Szakkör

Idén még nem sok eső esett, amit viszont a természetnek részben sikerült bepótolnia a félévzáró Nyílt Szakkör alatt. Hideg is volt, esett is, így saját bőrünkön tapasztalhattuk a természet erejét, és mostanában az esőnek mindig örülünk amúgy is. A szakkör ezzel együtt jó hangulatban zajlott, az aszaló is majdnem elkészült :), a szendvicsek is finomak voltak és jókat tudtunk beszélgetni. Beszámolok majd amikor beüzemeljük, 1-2 kisebb munka még hátra van vele.
Képek a rendezvényről itt

2012. június 11., hétfő

Komposztálás

A kemény dió… Két éve kezdtük el az Aranyvessző elnevezésű közösségi komposztálási projektet. Ezt is úgy kezdtük, hogy nincs rá pénzünk, sem időnk, nem sokat hirdettük, nem sokat szerveztük. Idén viszont már 4 háztól is érkezik hozzánk kerti hulladék, aminek most tavasszal jó részét mulcsozásra használjuk az új és a fiatal gyümölcsfák körül.

Az ágkupacról kép (2010)
Van egy nagy nehézségünk, hogy még a 2 évvel ezelőtti nagy tisztítás során kijött ágakat nem tudtuk annó felszecskázni, és egy hatalmas kupacba raktuk őket. Mostanáig azt várjuk, hogy majd összeesik és elkezd komposztálódni. Ez történt ugyanis egy korábbi, még az előző tulajdonosok által készített másik ághalommal is (kb. 6-7 év alatt), úgyhogy ha van elég hely akkor ez is jó lehet, gazdag benne az élővilág és pl. itt nőtt ki sok új magonc, diófa és hasznos növény, plusz az évek alatt csak a nagyobb ágak maradtak meg (a többi már elbomlott), ezek a nagyobb, száraz ágak viszont tökéletesek sütögetéshez tűzifának. Csakhogy a mi ághegyünk pont rossz helyen van, és a profi komposztban gondolkozók nem is tekintik komposztnak. Meg a helyre is szükség lenne, és alatta azért már biztos egész jó a talaj a többihez képest.
Elkezdtük a komposztálást és az ágkupac részben összeesett
Évek óta próbáltunk egy szecskázóhoz jutni, és végre idén tavasszal sikerült is. Ha az a célunk, hogy ilyen viszonylag kis területen mint a miénk erdőkertet, pontosabban sok fával dolgozó ehető kertet csináljunk, akkor azzal nagyon sok ághulladék keletkezik. Ezek feldolgozását jelenleg másképpen nem tudjuk elképzelni mint az ágkupacos sokéves, vagy a felszecskázott komposztálós módszerrel. És igen! A szecskázó szuper, sajnos nem tudtuk szponzorációval beszerezni és értékesíteni a reklámozást, de a BOSCH AXT 25 TC szerkezet csodás!

A kész szecska és új komposzt halom
A szecskázott kupac nem a legjobb helyen van, nagyon napos, de alatta a talaj nagyon életért kiált, ezért tettük ide, meg azért mert közel van az ágkupachoz. A kertben még másik 3-4 helyen is vannak ilyen kis komposzt kupacok. A klasszikusok talán nem is hívnák komposztnak, mi annak tekintjük. Ezek azok a helyek amiket a későbbi aktívabb talajélet kiinduló pontjainak tekintünk, ezeket nem akarjuk szétbontani ha megérnek, hanem maximum beforgatni a talajba ott ahol vannak.
Az egyik kis komposzt halom egy árnyas helyen
A kis kupacok előnye még, hogy a kertben teljesen szétszórva vannak, közel ahhoz a helyhez ahol keletkeztek mivel fontos, hogy ne kelljen sokat cipekedni. Egyelőre nagyon meg vagyunk ezekkel a kis kupacokkal elégedve. Ha minden jól megy, akkor a következő lépések egyikeként újra megszórólapozzuk a környéket és biztatjuk a rögesieket, hogy ha van elszállíttatni szándékozott kerti nyesedékük azt hozzák át a reginakertbe.

A szecskázós fotón az Iskolakert Projekt keretében a Török Ignác Gimnázium diákjaival dolgoztunk együtt és épp a friss szerzemény munkáját csodáljuk közösen.

2012. június 10., vasárnap

Meghívó: Iskolakerti Nyílt Szakkör - 2012. június 12. – REGINA Kert

14.00 – Érkezés, megpihenés a kertben (Cím: Gödöllő, Röges u. 66.)
14.10 – Tóth Tibor, Gödöllő (öko)város alpolgármesterének köszöntője
14.20 – Szabadkai Andrea: MNVH – Közösségi Tankert Hálózat ismertetése
14. 35 – Kertbarát szakkör egy gimnázium életében - Fábián Bertalan, Török Ignác Gimnázium igazgatója, Takácsné Balogh Boróka szakköri kísérő tanár

14.50 – A Kertbarát szakkör kísérleti félévének bemutatása, Mátyás Izolda szakkörvezető, SZIE - Környezet és Tájgazdálkodási Intézet, Milánkovics Kinga, REGINA Alapítvány

15.00 – Kertbejárás, az iskolakerti termés betakarítása a szakkörös diákokkal, saját zöldségleves elindítása a bográcsban
15.30 – Barkács Műhely: Napelemes gyógynövényszárító és gyümölcsaszaló készítése – Somogyvári Imre, Interregionális Megújuló Energia Klaszter Egyesület, Pécs
16.30 – Leves kóstoló és zárszó 

Szervezők: SZIE-KTI, REGINA Alapítvány
Támogató:

Közösségi komposztálás Gödöllőn, a Rögesben

Zöld hulladék... Mi a zöld hulladék? Szemét? Hasznos alapanyag? Miért dobnánk ki? Miért vitetnék el? Csináljunk belőle inkább virágföldet?
Ha kicsi a kert, vagy nincs kedved otthon komposztálni, akkor hozd el a REGINA Nőházba, itt komposztájuk együtt!
Kevesebb lesz a szemét, több a hasznos anyag, kisebb a CO2 kibocsátás és az ökológiai lábnyom. Zöld hulladék átvétel minden szerdán 10 és 17 óra között, de a kerti hulladékot bezacskózva bármikor elhelyezheted a nagy kapu előtti füves sávon.
Az elkészült komposztot a REGINA Ház biokertjében használjuk fel talajjavításra. Az Aranyvessző elnevezésű (még 2010-ben indult) projekt a REGINA Alapítvány és a GreenDependent Egyesület (http://www.greendependent.org/) együttműködésében valósul meg.

Mit csinálunk? A Rögesben keletkező és a kertekben fel nem használt zöld hulladékot helyben komposztáljuk, a REGINA NőHáz biokertjében.
Miért? Semmilyen környezeti oka nincs annak, hogy a zöld hulladékot messzire kellene szállítani. A talajnak és a helyi élővilágnak is jó, ha a keletkezett szerves anyag helyben hasznosul, nincs szállítási energia használat, nincs plusz széndioxid kibocsátás.
Komposztálhatunk otthon, vagy szűkebb közösségünkben is.
Hogyan? Szerves hulladékát leadhatja a REGINA NőHázban, amit helyben komposztálunk.
REGINA NőHáz 2100 Gödöllő, Röges u. 66.

2012. június 4., hétfő

Idén nyáron is tábor

Számháborúk tábora idén nyáron is. Egy tartalmas és a lehetőségekhez képest olcsó tábor, közvetlenül az iskola befejezése után. Jó a gyerekeknek és a dolgozó anyáknak, apáknak egyaránt. További infó.
Képek a tavalyi táborból.

2012. június 2., szombat

Talaj

A kert talaja alapvetően homokos, korábban döntően kapált szőlő volt rajta. (Talán éppen emiatt), ezen a területen szinte sivatagian száraz és terméketlen a talaj. Mellette az egyik oldalon legalább 10 éve legelt és kaszált gyep van, itt a talaj egészen jó. A másik oldalon a sivatagos rész mellett sok fa van, (cseresznye, fosószilva, mogyoró, alma, körte) itt a talaj sokkal jobb, komposztosabb. Érdekes figyelni, hogy mennyire más a három különböző részen.

Egyszer régen azt mondta Matthew, hogy a biokert a komposztálással kezdődik. Ezt akkor ott Babaton nem értettem, mert nem láttam egységben a rendszert, és ott a talaj nagyon jónak, termékenynek tűnt, pont olyannak amibe csak vetni kell. A reginakert nem ilyen, itt nagyon jól érzékelhető, hogy először a talajt kell elkezdenünk javítani ezeken a sivatagos-homokos helyeken. A talajjavításban most azt a módszert követjük, hogy kisebb komposzt kupacokat rakunk le erre alkalmas szögletekben. Ettől azt reméljük, hogy az alatta beinduló aktívabb talajélet lehet a kiinduló pontja a talaj újraélesztésének. Az mindenképpen szerencsés, hogy vannak fák és bokrok, több is, amik alatt a talaj jó, aktív talajélettel. Tavaly ősszel ültettünk is még pár fát (szilva, hárs, mogyoró) kifejezetten azzal a céllal, hogy alattuk hagyjuk majd a lehulló leveleket. 

Bármilyen jót ötletnek örülünk, aminek kicsi a munka és pénzigénye!

2012. május 26., szombat

A kezdetek (gazdasági környezet)

A reginakert területének használatáért nem fizetünk (bérleti díj) és a kezeléséért nekünk sem fizetnek. Egyelőre nincs semmilyen pénzügyi forrásunk a fejlesztésekre, ebből a szempontból is hasonló a helyzet, mint egy vidéki családé. Azt, úgy és annyiból tudjuk fejleszteni amennyi éppen a zsebünkben van, és ez nem sok. Időt és energiát invesztálunk önkéntes alapon, a bevételi oldalon egyelőre a tanulás, a tapasztalás, a jobb fizikai kondíciónk, a kert által kínált ételek, a természettel való közvetlen kapcsolódás és a közösségi élmény van. 2012-ben a kerti munka napi átlag 1-1.5 munkaórát jelent. Tekintettel arra, hogy nem a termelékenység, hanem az időben és családi szinten fenntartható munkamennyiség a fontosabb prioritás, így a munka mennyisége nem megterhelő, inkább erősítő mint kimerítő. Ebből a szempontból a kerti munkák végzésének egészség megőrző hatása akár konkrétan is forintosítható lehet.

Nemrégiben sikerült beszereznünk egy szecskázó gépet, erről majd még írok, ez óriási előrelépés! Fantasztikus perspektívát nyitott meg a kert fejlesztésében, a komposztálás, a talajjavítás és a termelés tekintetében egyaránt. És csodás a szerkezet, élmény vele dolgozni, csináltunk már fotókat és írok majd róla!

2012. május 25., péntek

A kezdetek (társadalmi környezet)

A reginakert elsősorban az elfoglalt családok számára kíván mintaként szolgálni. Jómagam a civil aktivitást a zöld mozgalomban kezdtem, éveken át tanultam Matthew Hayes-től a Nyitott Kert Alapítvány önkénteseként (1998-2003) és egy nyáron át Babaton laktam a Nyitott Kertben.

Gyerekeim születésével, a fizetős munkáimmal és a háztartási ingyenmunkával leterhelten azonban arra döbbentem rá, hogy egy család környezeti fenntarthatósági törekvései a háztartást vezetők számára nagyon sok többlet munkát jelentenek, (amiről tudjuk, hogy még manapság is főképp a nők vállát nyomja) és hogy ezt nem tudtam már bevállalni. Ezt láttam a környezetemben lévő több más családnál is. Azt tapasztalom és úgy gondolom, hogy a környezeti fenntarthatósági törekvések azon családok számára, akik nem elkötelezett környezetvédők nem feltétlenül követhetők abban a formában, ahogyan azt sokszor környezetvédőktől vagy profi biogazdáktól hallhatjuk.

A reginakert fejlesztésében legelsősorban a családi szintű társadalmi fenntarthatóságot tekintjük prioritásnak, tehát inkább vagyunk hajlandók a környezet, a termelékenység vagy az esztétikum rovására kompromisszumot kötni, ha az kevesebb idő és munka beruházást igényel a nő (vagy ha aktív a kiskerti élelmiszer termelésben akkor a férfi) számára. Mivel a reginakert működtetésének terhét elsősorban nők, anyák viselik, így a mi szempontunk szerint értékeljük a helyzeteket és hozunk döntéseket, azzal a céllal, hogy saját magunk és családjaink számára a lehető leginkább fenntartható megoldásokat kövessük.

A gyereket vállaló családok elfoglaltak, túlterheltek, az emberi erőforrás igények szempontjából sok esetben teljesen fenntarthatatlanok, amivel a válások magas száma például logikusan magyarázható lehet. A felelősen tevékenykedő nőktől, anyáktól nem elvárható, hogy a jelenleginél többet vállaljanak magukra. Olyan gazdálkodási, termelési alternatívákat keresünk, amelyek úgy kérnek tőlünk plusz munkát, hogy hozadékuk messze meghaladja a befektetett energiát akár a termelt élelmiszerek, akár az fizikai erősödésünk, akár a pihenésünk, akár az egészségünk, akár a családunk össz-jóléte formájában és lehetőség szerint kiváltja más munkánkat.

Hogy hogyan? Nem biztos válaszokat keresünk, hanem gyakorlati ötleteket, lehetőségeket, egy kipróbált palettát, amiből mindenki a kedve és lehetőségei szerint választhat. A kerti munka és ez a blog is sokkal inkább a folyamatról, a fejlődésről, mint a konkrét célok eléréséről szól.

Írjátok meg a tapasztalataitokat, nehézségeiteket, sikereiteket!

2012. május 24., csütörtök

A kezdetek (természeti környezet)

A reginakertet 2008-ban vettük át előző tulajdonosától, aki szintén elfoglalt anyaként nem nagyon tudta a területet karban tartani. Ezután idő és energia hiányában még két évig mi is csak megnéztük időnként, sóhajtoztunk, hogy mennyi munka lenne rendbe szedni, de nem volt kapacitásunk szinte semmit sem kezdeni vele. A kert azonban így is sok málnát, ribizlit, cseresznyét, diót, szőlőt, almát, körtét, bodzát adott.

2010-tavaszán nyílt lehetőségünk egy nagyobb tisztításra és aktívabb tereprendezésre. Az első pillanattól egy ehető kert építése volt a cél, melyet később a permakultúra és az erdőkertek szellemisége is inspirált. Szerencsére a területen sok szép felnőtt gyümölcsfa áll és terem, hosszú évek óta teljesen magukra hagyva. Metszést, permetszert biztosan nagyon régen nem láttak. A szőlő is direkt termő, azt sem metszettünk, nem is permeteztük. Mégis szépen termett minden, ízletes és egészséges gyümölcsöket.

Összességében a területről elmondható, hogy számos kedvezőtlen adottsága van (elég gyenge talaj, kevés víz) és számos kedvező (sok nagy fa, régóta magára hagyott terület, sok visszatelepült növényfaj, magról kelt alanyok, hangyák, giliszták, gyíkok), így kitűnően alkalmas arra, hogy egy kertes ház méretű családi tér működtetésének kísérleti tere legyen. Valóságosak és realisztikusak a problémák, a nehézségek, sokat kell dolgozunk azért, hogy a jövőben egy jól beállt és termékeny erdő és ehető kertünk legyen, onnan kiindulva, hogy adott egy eléggé elhanyagolt 2200 m2-es biokert.

Örömmel és köszönettel veszünk minden javaslatot, észrevételt, ötletet, jó gyakorlatot!

Ilyen volt

Ilyen most




Ez egy idei fotó a termésről

2012. május 8., kedd

ÖKOMAMA - Ökoturisztikai és ökogazdálkodási képzéssel egybekötött komplex munkaerőpiaci reintegrációs program

A Szent István Egyetem (főpályázó), a REGINA Alapítvány, a Kontakt Alapítvány és a Kopernikusz Egyesület partnerségében 2012. májusában indul az ÖKOMAMA - Kisgyermekes szülők ökoturisztikai és ökogazdálkodási képzése, valamint munkaerőpiacon történő elhelyezésük segítése a gödöllői, aszódi és veresegyházi kistérségben c. 22 hónapos projekt. A projekt gerincét adó képzési program a magyar képzési piacon egyediként ökoturisztikai és ökogazdálkodási ismereteket foglal magába. Az oktatott ismeretkörök több, egymásra épülő, összefüggő ismeretet nyújtanak az ökológiai gazdaságon és -házvezetésen alapuló vidéki turizmus kiépítésével, megszervezésével és működtetésével kapcsolatban. Az ökológiai alapokon működő háztartás megszervezésétől a díszkert, konyhakert és gazdasági udvar kialakításán át a vendégek fogadásáig, ellátásáig, beleértve a vendégeket csábító marketinget, a saját honlap elkészítését is.
A képzési programhoz, mely szeptemberben indul szorosan kapcsolódó szolgáltatások és foglalkozások segítik a résztvevők vállalkozó válását vagy elhelyezkedését a nyílt munkaerőpiacon. Vállalkozásfejlesztési klubot szervez a REGINA Alapítvány, álláskeresők klubját a Kontakt Alapítvány, pályázatíró tréninget tart a Kopernikusz Egyesület. ezen kívül egyéni tanácsadásokon és fejlesztéseken vehetnek részt a képzésbe bevontak.
A képzésbe vonás feltételeiről olvashat és bővebb információt talál az ÖKOMAMA képzésről és a részvételi feltételekről részletesen itt olvashat: http://www.reginakozpont.hu/haz/okomama
A jelentkezési lap itt kitölthető:
http://www.godollomedia.hu/jelentkezes-az-okomama-kepzesre