Az első két áprilisi alkalmon a régi magyar gyümölcs és zöldségfajták fontossága és ezek átmentési módjai kerültek a figyelmünk központjába.
Április 4-én a Petőfi Ökoiskola 4.a osztálya találkozhatott Sára János
gyümölcsész mesterrel, aki mesélt nekik a Röges háton még nyomokban
fellelhető régi gyümölcsösökről. Tavaly
megfigyeltük, hogy a gyümölcsös öreg fái minimális gondozás mellett is
roskadoznak a sok terméstől. Ezekből a gödöllői viszonyokhoz alkalmazkodott
fajtákból gyűjtöttünk nyáron szemző ágakat, és a csemetekertünkben beszemeztünk
néhány, arra már érett vadcsemetét. Először ezeket járták végig a gyerekek Sára
Jánossal és elvégezték rajtuk a tavaszi visszametszéseket, majd maguk is végignézhették
és kipróbálhatták a szemzés praktikáit.
Párhuzamosan az osztály másik fele elkészítette a
veteményesben a vetésforgó elvei szerint az ágyásokat: gyökérzöldségként répát
és hagymát társítottak, mert távol tartják egymás kártevőit, a levélzöldség ágyásba
retek és saláta került szintén hasonló megfontolásból, és a harmadik ágyásunk a
borsónak adott helyet. Éltető vízzel belocsoltuk,
hogy a magokban szunnyadó titkok elindulhassanak a napvilág felé.
Az Iskolakert Staféta számára is biztosított az intézet többféle retek, saláta és spenót magot és krumpli vetőgumókat is, amiket közösen elvetettük/elültettünk, megbeszélve, hogy mi is a különbség a két fogalom között. A gyerekek tenyere pont megfelelő mérce volt Rédei-Pomázi Péternek a sorközök kijelöléséhez, és a nap végére az ősszel megépített komposztkas, mint kiemelt helye a kertnek, megtelt a történelmi magokkal, szépen feliratozva a fajták neveivel. Közben néhány gyerek Rozi nénivel, a kerti munkára jelentkezett idős erdélyi önkéntesünkkel, a veteményes negyedik krumpli, azaz „pityóka” ágyását is elkészítette, a vetésforgó hiányzó bogyós zöldségeként.
Április 18-án a Gödöllői Waldorf Iskola 3. osztálya vette nyakába a várost, és több kilométeres sétával gyalog jöttek ki a kertbe ismerkedni a gyógynövényekkel. Balogh Gabriella, az Ökomama képzés hallgatójának vezetésével fűszerspirál építése volt a napi feladat. Első lépésben a spirál termőfölddel való feltöltését végezték el a gyerekek, nagyon lelkesen ástak, lapátoltak és talicskáztak, komoly barlangot hagyva a földkupacban maguk után. Az ásás erőpróba eddig minden alkalommal óriási népszerűségnek örvendett.
Következő lépésben a fűszer- és gyógynövény palánták elültetése következett, amibe még az M1 televízió Zöld tea műsorvezetője is betársult. A spirálkert tetejére a szárazságtűrőbb, magasabb növésű rozmaring és levendula kerültek, alsóbb szintjeire csombor, kapor, koriander, kakukkfű, míg az árnyékosabb É-i oldalra, a leendő madáritató közelébe a menták és a citromfű lettek ültetve.
A kertészkedést kiegészítette egy szembekötős játék, ahol a
körben állónak nemcsak a megfogott gyerek nevét kellett kitalálnia, hanem a
kezében lévő gyógynövényt is fel kellett ismernie az illatáról. A még ezek után
is megmaradt energiát egy jó kis kerti foci vezette le a nap végén!
Az utolsó áprilisi alkalommal, április 25-én ismét a Petőfi Ökoiskola
látogatott el a REGINA kertbe, az eddigi legifjabb résztvevőkkel: az 1.b osztállyal.
Dr. Tóth Ferenc a SZIE Növényvédelmi Intézetéből jött el hozzájuk, hogy a kert
egészségéről és a növények szelíd védelméről meséljen a gyerekeknek. Az elsősök
nyitott fülekkel és számtalan hozzáfűznivalóval vettek részt a beszélgetésben,
nagyfokú környezeti és kerti tájékozottságról téve tanúbizonyságot. A bevezető
beszélgetés után bogarászás következett a kert titkos zugaiban állati búvóhelyeket
kerestek a gyerekek.
Feri bácsi minden megtalált rovart beazonosított, és elmondta, hogy miben járulnak hozzá a kert egészéhez. Megtudtuk tőle, hogy igazán minden élőlényre szükség van a kertben, csak az a probléma, ha valamelyik túlszaporodik, és ezzel felborítja az egyensúlyt. A hangyák például, amiket sikongatások közepette szép számban találtak a gyerekek, a talaj szerkezetét javítják, levegőssé teszik azt a járataikkal. Ezen kívül rengeteg giliszta is előkerült a mulcs alatt kicsit beleásva a nedvesen maradt talajba, és megismerkedtünk az ugróvillásokkal is. A gyümölcsfák tányérjába pedig sarkantyúkát vetettünk, aminek az a híre járja, hogy magához vonzza a levéltetveket.
Feri bácsi minden megtalált rovart beazonosított, és elmondta, hogy miben járulnak hozzá a kert egészéhez. Megtudtuk tőle, hogy igazán minden élőlényre szükség van a kertben, csak az a probléma, ha valamelyik túlszaporodik, és ezzel felborítja az egyensúlyt. A hangyák például, amiket sikongatások közepette szép számban találtak a gyerekek, a talaj szerkezetét javítják, levegőssé teszik azt a járataikkal. Ezen kívül rengeteg giliszta is előkerült a mulcs alatt kicsit beleásva a nedvesen maradt talajba, és megismerkedtünk az ugróvillásokkal is. A gyümölcsfák tányérjába pedig sarkantyúkát vetettünk, aminek az a híre járja, hogy magához vonzza a levéltetveket.
Az előző osztályok keze nyomán már szépen sarjadó növényeket
is megcsodáltuk: a borsó, retek saláta, hagyma büszkén és feszesen sorakoztak
az ágyásokban, és hogy ez így is maradjon, két hordó vizet kilocsoltunk a
veteményesre, a komposztkasra és a fűszerspirálra. A nap végén pedig a jó munka
után járó zsíros kenyér uzsonna és almacsutka temetés zárta a napot, mint
minden alkalommal.
Köszönjük az áprilisi
résztvevőknek is a kertbe hozott vidámságukat és a mindenre nyitott ragyogó
szemeiket!