Téli tervezés: „Palántázni vagy nem palántázni”, avagy női szemmel pontosan hogyan szép a kicsi?

Az egyik parcella. Alszik a hó és a széna takarás alatt.

Az "ideális nő" sokak szerint pénzt keres, keveset költ, tip-top háztartást visz, a családja csak egészséges ételeket eszik és azt is lelkesen. Ő maga fitt, vidám, végtelen energiája van amit természetesen örömmel önfeláldoz, és amitől még egyértelműen boldog is. Optimális esetben van egy szuper kis biokertje is, ahol önfenntartó életmódra törekszik és maga állítja elő a család számra a biót üres óráiban.

A valóság ezzel szemben lényegesen prózaibb. Sokan túlhajszoltak vagyunk, fáradtak, nagyon meg kell gondolnunk minden percünk és forintunk elköltését. Kinek perce van több, kinek forintja, kinek támogatóbb háttere, a saját erőforrásaival mindenki különböző módon próbál bravúrozni és/vagy túlélni.

Az éppen aktuális egyik eldöntendő kérdéskör, hogy a következő évkörben mit és mennyit akarunk vetni, ültetni? Csak magunk/családunk számára akarunk termelni, vagy pl. eladásra/cserére is? Mennyi időnk lesz nyáron a kerttel foglalkozni? Akarunk tartósítani, eltenni, befőzni (dehogy akarok, max. ha muszály lesz...)? Öröm, ha sok termés van, vagy inkább teher lenne a betakarítás, feldolgozás? Sokan és sokat szidják a multikat, a bevásárló központokat, én részemről rettentő boldog voltam, mikor legutóbb december 24-én is elég volt délelőtt lesétálni egy közelibe és bevásárolni a főzéshez az alapanyagokat. Lehet, hogy mindez környezetileg nem annyira fenntartható, de családilag és a nő idejét és energiáját tekintve biztosan az.

A kert egyik ajándéka: a snidling

Szóval akkor még mindig nyitott a kérdés, hogy mit és mennyit akarunk termeszteni idén? Mire mennyi időnk lesz a meló, a gyerekek, a háztartás, az önmegvalósítás és a minden egyéb mellett. Az eddigi években a REGINA Kert már úgyis jóval több termést adott, mint amit hasznosítani tudtunk, és közben szinte alig nyúltunk hozzá. A cseresznye, a dió, a szőlő, a torma, a sóska, a snidling, a medvehagyma, a ribizli, a málna, a fűszer növények, az alma, a körte minden évben bőségesen teremnek, a paradicsomot, a paprikát, az uborkát, és a zeller levelet nagyon könnyen és egyszerűen meg lehetett termelni a piaci néniktől vásárolt palántákból. Krumplit, hagymát, répát egyáltalán nem volt érdemes termelni, hiszen azok olcsón és jó minőségben elérhetők Gödöllőn.

Ugyanaz a parcella 2 éve

2012-ben azonban a talajtakarásos módszerrel három olyan, egyenként kb. 30-50 m2-es parcellát sikerült kialakítani, ami idén lehetőséget kínál nagyobb volumenű termesztésre. Ezzel a módszerrel még nem termesztettünk paradicsomot, paprikát, ez most egy kísérleti év lesz.

Az elmúlt években 5 tő paradicsom, 4 paprika, 3 uborka, 2 bazsalikom, 10 zeller gondozása volt a maximális mennyiség, amit dolgozó nőként vállalni tudtam. Idén, az új területek bevonásával szeretnék 15-20 tő paradicsomot, 15-20 tő paprikát, 6-8 tő uborkát, 20 tő zellert, 6 tő bazsalikomot ültetni. Vajon melyik a jobb döntés, ha elkezdem a palántát magam előállítani, vagy ha megveszem a piacon? A gödöllői piac egy nagyszerű piac, évek óta tavasszal környékbeli nénik sokféle szép, erős és egészséges palántát árulnak, 10 éve tőlük veszem, és eddig minden évben meg voltam elégedve.

Készítettem egy kalkulációt az idei tervekhez (a tavalyi árakat használtam):

	ha készen veszem a palántát			ha termesztem, a vetőmag költség
	db	Ft/palánta	Ft	vetőmag szükséglet,  csomag	Ft/csomag	Ft
paradicsom	20	150	3000	2	150	300
paprika	20	150	3000	2	150	300
uborka	8	150	1200	2	150	300
zeller	20	40	800	1	150	150
bazsalikom	6	300	1800	1	200	200
összesen:			9800			1250

 

Ez azt jelenti, hogy ha adottnak veszem a kertből a komposztot, a tejfölös poharakat gyűjtöm, a nappaliban lesz a palánta ahol amúgy is megfelelő a hőmérséklet (fog örülni a család), és ha másodvizet használok az öntözéséhez, akkor 1250 Ft az anyagköltségem. (Paradicsomból, paprikából és uborkából két-két csomag vetőmagot számoltam, különböző fajtákat). Ha összességében 10 órát fordítok majd a palántázásra, ami azt gondolom, hogy mindent beleszámolva bőven meg is lesz, akkor az bruttó 855 Ft/óra munkadíjnak felel meg, leadózva, bérként kb. 450-550 Ft/óra.

Most így első ránézésre az jön ki, hogy ekkora volumenben nem éri meg palántázni ha kevés az időm, van fizetős munkám és van megbízható palánta vásárlási forrás. Sokkal több palántát (pl. eladásra/cserére) nem érdemes termelnem, mert egyrészt annyit úgysem tudok termelni és maga az eladás folyamata is energia igényes, abba sem biztos, hogy érdemes belevágni kis volumenben.

A „palántázni vagy nem palántázni dilemmára” jelenleg úgy tűnik, hogy a hatékony családi idő-, és pénzgazdálkodást – mint a két legszűkebb keresztmetszetet – figyelembe véve, idén is a „nem palántázni” válasz tűnik jobbnak.

Ezzel együtt mégis idén az a tervem, hogy megpróbálkozom a palántázással, elsősorban három okból: 
1. szeretném kipróbálni és tapasztalatot gyűjteni, 
2. kíváncsi vagyok rá, és örömöt okoz az újszerűsége, 
3. a jövőnkbe invesztálok, egy olyan tudás megszerzésével, amire még egy adott esetben kevésbé jól ellátott világban szükségünk lehet.

Tehát nem a rövid távú racionalitás és nem a gazdasági hatékonyság lesz a döntés mögött :).

írta és fotó: Milánkovics Kinga

Beszámoló a REGINA Kert idei utolsó, kert-téliesítő közösségi napjáról

Az 2012-es évzáró eseményét tartottuk meg a REGINA Kertben november 14-én, melynek során a kert téliesítésének műveleteiről volt szó, nagyon gyakorlatias megközelítésben. A közönség a REGINA közösségéből illetve a SZIE által szervezett Ökomama program kisgyermekes anyukáiból állt, akik érdeklődnek a tavaszi indítással tervezett közösségi kertészkedés iránt, mivel többüknek nincs otthon saját művelhető területe.

Első témaként Milánkovics Kinga ismertette a kertben évek óta zajló közösségi komposztálási programot, melynek során a Röges utcából rengeteg szerves anyag érkezik a kertbe. Ez korábban nagyrészt komposztálásra került, jelenleg inkább a mulcsozás, talajtakarás történik vele. Ez a módszer egyik válaszunk a klíma változásával járó egyre szárazabb nyarak kihívásaira. Kinga megmutatta, hogy mekkora különbségek vannak a talaj állapotában: a takart területeken sokkal morzsalékosabb, nedvesebb, talajéletben igen gazdag részek alakultak ki.

Zöld Edittel a biodinamikus kertészkedés szabályai szerint áthalmoztuk komposzt prizmába az addig raklapok között gyűjtött kerti zöldhulladékot. Sajnos a nagy szárazság következtében a komposzthalmunk nagyon ki volt száradva. Az átrakáskor ezért a kútvízzel teli hordóból minden réteget alaposan beöntöztünk, és a rétegeket vegyesen raktuk a frissen hullott lombbal, ami zsákszámra állt a kertben az utca lakóinak köszönhetően. A komposztot taposással tömörítettük, majd egy vékony földréteget is terítettünk rá. A komposzt prizma javasolt paraméterei: 2 m szélesség, 1.5 m magasság, és ezt bármilyen hosszan lehet építeni a rendelkezésre álló hely figyelembe vételével.

A megrakott prizmát aztán Zöld Edit preparátumaival beoltottuk: a Szent Mihály napján előkészített gyógynövény (kamilla, cickafark, pitypang, tölgykéreg) preparátumokat külön-külön kis papír zsebkendőbe csomagolva elhelyeztük a komposzt négy sarkán, majd még egy-két réteg nyesedék ráhalmozása után szénával egy védőréteget vontunk köré, ez lett a komposzt „bőre”. Utolsó lépésként a macskagyökér virágjának kivonatából készült oldatot keveréssel dinamizáltuk és beöntöztük vele a gondosan betakart komposzthalmunkat. Tavaszig ezzel nem lesz további teendőnk.

Bodonyi Nóra az őszi trágyázásról, mulcsozásról és fagyvédelemről mesélt egy rovar és állatbarát kert szemszögéből.
Legfontosabb üzenete az volt, hogy a kertben az elszáradt növényeket nem takarítja ki ősszel, mert ezek egyrészt táplálékot (virágmagvak, szárak) másrészt búvóhelyet biztosítanak számos kerti állatka számára. Mesélt egy méhről, aki a nyári melegek elől költözött be egy napraforgó szárába, és ott nevelte utódjait. A talaj folyamatos takarásának fontosságát ő is hangsúlyozta, ő pl. még a fóliasátorba is behordja a cseresznyefa lombját télire. Egyedül a palántanevelő üvegházat tartja sterilen, hogy a kórokozók a következő évi termést biztosító még sérülékeny palántákat ne veszélyeztessék.

T. Bogdányi Franciska és Tóth Ferike (SZIE, Növényvédelem) izgalmas kísérletet készítettek elő a kertben: Szavoly Sámuel század eleji leírásai alapján vermet és prizmát építettek zöldségek téli tárolására.
A tároló alkalmatosságokat a REGINA ház közelében helyezték el, hogy védettségét így is biztosítsák. A verembe 10 kg kistermelői krumpli került (egy hévízgyörki nénikétől aznap reggel vettük a gödöllői piacon) alaposan átválogatva, és eltávolítva a kicsit is hibás darabokat, a prizmába pedig 10 kg hagymát helyeztünk el. A veremhez kb. fél méter mély gödröt ástunk, azt kibéleltük pocokriasztó bodza gallyakkal, majd csírázás gátló diólombbal, lefedtük szalmával, földdel, és egy újabb vegyes lombkupaccal. A prizma alját egy raklap képezte, arra került a hagymazsák, befedtük vastagon szénával, azt földdel takartuk, majd az egész tetejére használt cserepekből és kartonpapírból egy kis fedél is került.Tavasszal tervezzük a verem és a prizma bontását, és amennyiben túlélték a telet, egy jó bográcsosba kerülnek majd, amivel megünnepeljük a sikerünket. A résztvevők szorgalmasan jegyzeteltek, és amibe csak lehetett bekapcsolódtak. Még néhány nagyon jó „ökobaba” is emelte a nap fényét, ami egyébként is kedvünkre ragyogta be ezt a jól sikerült délelőttöt.

Köszönjük minden kedves résztvevőnek a kertbe hozott és onnan továbbvitt tudást!  

Szerkesztés, fotók: Mátyás Izolda

Az Iskolakert fórum képei megtekinthetőek az alábbi linken: https://picasaweb.google.com/102790711943517672555/KertunkTeliesitese2012November14?authkey=Gv1sRgCO6D67LhoryvXg

A REGINA tanulókerti program a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat támogatásával valósult meg.

Beszámoló a november 9-i Iskolakert Fórumunkról

2012 november 9-én a REGINA Kert egy szakmai fórumnak adott helyet az iskolakert témakörében. A fórum keretében négy térségi iskolakert kezdeményezés mutatkozott be egymásnak, és kerestek közösen választ egy kerekasztal beszélgetés során több iskolakerttel kapcsolatos kérdésre. A szakmai fórumon az alábbi bemutatkozó előadások hangzottak el:

1. Mátyás Izolda: Kertbarát szakkör a REGINA Kertben - a Gödöllői Török Ignác Gimnázium diákjaival Mátyás Izolda, a Szent István Egyetem, Környezet és Tájgazdálkodási Intézetének munkatársa, ismertette a fórumot is kezdeményező Térségi iskolakert programot, melynek célja egyrészt a térségi kezdeményezések összefogása, támogatása, másrészt egy minta tankert működtetése, ahol módszertani modell kidolgozási kísérletek folytathatók. Ez utóbbi cél érdekében SZIE-KTI, a gödöllői székhelyű REGINA Alapítvánnyal összefogva, 2012 tavaszán a REGINA Kertben meghirdetett egy kertbarát szakkört, amire a helyi állami 8 osztályos Török Ignác Gimnázium diákjai jelentkeztek, a gimnázium igazgatójának támogatásával.

A szakkör heti rendszerességgel zajlott, az iskola egyik biológia tanárnője kísérte ki a gyerekeket az iskolától negyedórás sétára lévő kertbe. A szakkör keretei között egy bio veteményeskert művelését valamint egy saját maguk által telepített gyümölcsfa iskola gondozását végezték. Az évkör aktuális kertészeti munkáiról kis elméleti hátteret is szereztek, egy összeállított tematikus kisokos formájában. A kiskertet úgy tervezték meg, hogy az iskolaévhez legyen igazítva, azaz korai termést hozó zöldségfajtákat választottak, melyeket az iskolaév végén be is tudtak takarítani. Az utolsó foglalkozást nyílt szakkör formájában rendezték meg a népszerűsítés jegyében, amire a város vezetőségét, iskoláinak képviselőit és a résztvevő szakkörösök szüleit is meghívták. A szakkör sikerén felbátorodva az iskola igazgatója, Fábián Bertalan úgy döntött, hogy jövőre a gimnázium udvarán is kialakít egy kiskertet, valamilyen magas ágyás formájában (rossz talaj, helyszűke, figyelemfelkeltés), és annak beültetését a tanári kar érintettjeinek közreműködésével tervezik majd meg, hogy az oktatásban is szemléltető eszközként lehessen használni.

2. Pauliczky Nóra:  Iskolakert a Mozi udvaron - a Rákosliget, Hősök terei Általános Iskola részvételével A kezdeményezés 2012 áprilisában indult, Pauliczky Nóra vezetésével, aki pedagógusi és környezetgazdálkodási agrármérnöki végzetségeit ötvözve önkéntes munka keretében végzi az iskolakertész „küldetését”. Nóra a szomszédos általános iskola igazgatóját és néhány tanárját megnyerte az ügynek: bár eleinte kissé szkeptikusak voltak a kertészkedés sikerét illetően, aki egyszer kivitte a gyerekeket a kertbe, az utána rendszeres látogatóvá vált. Így 4 alsó tagozatos osztály adta egymásnak a kilincset a pénteki délutánonként. Nemcsak a gyerekek voltak kimozdíthatóak a kertbe, a résztvevő osztályok szülői értekezletein bemutatva az iskolakert tervét, a szülők is bekapcsolódtak az egyik őszi hétvégén a nagyobb fizikai munkát igénylő feladatokba. Az iskolakert egy helyi polgári kör által bérelt mozi udvarán kapott helyet, Rákosliget kerületi képviselője, Rózsahegyi Péter támogatásával, aki nagyon elkötelezett minden zöld ügy felkarolásában. Ő biztosított anyagi keretet a moziudvar kitisztogatására és előkészítésére, és a kezdeményezést bekapcsolta a kerület életébe. A röpke félév alatt három rendezvényen volt főszereplő az iskolakert: - a Föld napján debütáltak - megünnepelték a Nemzetközi Növénynapot - valamint külön főzőcsapatot indítottak a kerület 113 éves születésnapján rendezett Maros kondérfesztiválon, ahol már saját termésüket felhasználva sütöttek nagysikerű tök fasírtot a közönségnek A kezdeményezés nagy sikerét igazolja továbbá, hogy további kerületi iskolák is érdeklődtek az együttműködés lehetőségéről. A perspektíva az lehetne, hogy a kerületi önkormányzat támogassa egy kerületi iskolakertész foglalkoztatását, aki a kerület minden iskolájában elláthatná az iskolakert különböző formákban való koordinálását.

3. Csécs Mónika: Kertművelés óra kerettanterve a Solymári és Pesthidegkúti Waldorf Iskolák programjában Csécs Mónika a Solymári és Pesthidegkúti Waldorf Iskolák kertművelés tanárja, több mint 10 éves tapasztalatait osztotta meg a jelenlévőkkel, mint a kertművelés tantárgy kerettantervének kidolgozója is. A waldorf iskolákban a kertművelés órarendi keretek között zajlik, 6. osztálytól kezdve minden évben életkori sajátosságaiknak megfelelő feladatokba vannak bekapcsolva a gyerekek, minden héten egy dupla óra keretében. 6. osztályban földközeli munkák a jellemzőek, 7. osztályban az állatok körüli 3-4 napos ápolási munkák tudnak nagyon pozitív hatást gyakorolni az addigra „zsongó méhkassá” átalakuló gyerekekre, 8. osztályban inkább a „projektszerűen” megadott feladatok motiválják őket. 9. osztályban egy több hetes mezőgazdasági gyakorlatra mennek, ami nagyon sikeres szokott lenni, rengeteg tapasztalást biztosít az azon résztvevőknek. Itt már felelősséget lehet rájuk bízni, nem segédmunkásként kell kezelni őket, hanem az egészre való rálátásukat biztosítani. Mónika kitért a téli időszakokra is, amit szintén igyekeznek gyakorlatiasan és minél inkább a szabadban tölteni: a magok rendszerezését, erdőismeretet (nyomolvasás, faismeret, stb.) gyakorolnak a közeli erdőkben kirándulva. Itt is és az egész kertművelés óra során a spontaneitásnak nagyon sok szerep jut, folyamatosan reagálni kell a természet és időjárás aktualitásaira. A kertművelés órarendben való biztosításának is betudható, hogy még a budapesti iskolák diákjai között is sokan választják később az agrárpályát és saját gazdaságok kialakítását, valamint az iskolai szabadon választott dolgozatok (pl. waldorf érettségi) témái között is előfordul több mezőgazdasági téma.

4. Fábián Bertalan: Az iskolakert lehetséges szerepei egy gimnázium életében - a diákönkéntesség bevonásának lehetőségei az iskolakert fenntartásába Fábián Bertalan, a Török Ignác Gimnázium (TIG) igazgatója az örökös változások távlatából közelítette meg a témát. A változó korok közötti érték-átmentésnek minden átmenetnél meg volt és meg van a kor jellegéből fakadó „misszionáriusa”: - a középkor mentésre érdemesnek bizonyult értékeit az egyház vitte tovább - a kapitalizmus korában a művészet és tudomány voltak az értékmentők a mai technikai korban, mikor a kultúrák és egyéb hatások az eddiginél sokkal fokozottabban egymásra torlódnak, az iskolák értékmentő szerepe körvonalazódik. A TIG is megpróbál a kor elvárásainak megfelelő képzési programot összeállítani, amik a nyelveket és a számítástechnikát preferálják, de emellett a kulturális értékek felkarolását és átvitelét is feladatának tekinti. Az elmúlt időszak a magyar vidéken a hagyományos paraszti háztáji gazdálkodás teljes leépülését eredményezte, nemcsak városi, de vidéki településeken is önkormányzati rendelet tiltotta az állattartást. Most ott tarunk, hogy az egészet újra kell tanítani. A közös mezőgazdasági munkának, amihez egy iskolakerti tevékenység is tartozik, fontos szerepe lehet ebben a kérdésben. A kert mitológiája minden kultúrában jelen van, a kiskert művelése a népi kultúrában szimbolikus értelemmel is bír… A mezőgazdaság önmagában is terápia, idegesen, rohanva nem lehet csinálni, lenyugtatja, oldja a mai túlpörgött gyerekeke, embereket. A gimnázium életében szeretné, ha minél több kerti tevékenységbe tudnának a gyerekek bekapcsolódni az előírt önkéntes munkájuk során. Egyrészt bevonják őket a gimnázium udvarán kialakításra kerülő kis iskolakerti magas ágyás művelésébe. másrészt az iskola kapcsolatokat épít a REGINA Alapítvánnyal, a helyi agrártudományi egyetemmel, és fogadókészséget mutató gazdálkodókkal.

A bemutatkozó előadások között egy kis kerti munka is helyet kapott: egy komposzt kast kezdtünk el építeni, amihez helyi civilszervezetek (GreenDepenent) és a SZIE botanikus kertje is biztosított gallyakat. A komposzt kas egy jó módszer lehet olyan iskolakertek kialakítására, ahol helyhiány vagy nagyon rossz talajadottságok állnak fent. Néhány általános konklúziót levontunk közösen az előadásokat követő beszélgetésben: · az iskolakert egy olyan határok nélküli „tanterem”, ahol a tevékeny munka áll a középpontban · az oktatás egyetlen olyan területe, ahol nem „szeleteket” hanem folyamatokat tanulhatnak, tapasztalhatnak a gyerekek, az elejétől a végéig végigkövetve azokat · a mai kertművelésnek már sokkal komplexebbnek kell lennie mint a 30 évvel ezelőttinek, új kor új igényeinek integrálása – környezeti nevelés hangsúlya · az iskolakert kiépítése nem történhet erőszakosan, csak lépésről lépésre, fokozatos bővítéssel – elkezdeni egy kertet a semmiből, óriási dolog ezt végigkövetni · az iskolakert elindításának egyszeri nagyobb költsége van (ez is függ a terület adottságaitól), a működtetésnek már minimális a költsége (legfeljebb egy ember bére), ez az a tantárgy, ami pénzt is tud hozni a saját működésének fedezésére (a Mozikert erre törekszik) · nagyon fontos annak a személynek a megtalálása, aki kellően elkötelezett az ügy iránt – ez érvényes mind a kert vezetőjére, mind a kert használójára is (a tanár, aki kiviszi a gyerekeket a kertbe)  

Szerkesztette: Mátyás Izolda Fotók: Milánkovics Kinga, Mátyás Izolda

Az Iskolakert fórum képei megtekinthetőek az alábbi linken:
https://picasaweb.google.com/102790711943517672555/IskolakertForum2012November9?authkey=Gv1sRgCMGR74jihc_EGg

Az Iskolakert Fórum a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat támogatásával valósult meg.

Kertünk téliesítése: Komposztálás, mulcsozás, fagyvédelem, tárolás

Meghívó: Kertünk téliesítése
2012 november 14 – REGINA Kert
Komposztálás, mulcsozás, fagyvédelem, tárolás

Program tervezet
10.00  Érkezés és regisztráció
10.10  Mátyás Izolda: Köszöntő, aktuális témák felvezetése
10.20 Bodonyi Nóra - Teendők a biokiskertben a tél beköszönte előtt: őszi trágyázás, mulcsozás, fagyvédelem, mindezek szemléltetése és kipróbálása a kertben
11.00  Milánkovics Kinga - Aranyvessző közösségi komposztálási program és a REGINA Kertben működő komposztálási rendszer ismertetése: komposztkeret építése raklapokból és a szecskázás kipróbálása
11.40  Matthew Hayes - A komposzt oltása : biodinamikus preparátum készítése és kihelyezése (ha nem ér rá, akkor Zöld Edit)
12.10  T. Bogdányi Franciska - Zöldség- és gyümölcstárolási lehetőségek, prizma építéssel
12. 45 Összefoglaló zárszó

Szervezők: SZIE-KTI, REGINA Alapítvány
Helyszín: REGINA Kert, Gödöllő, Röges u. 66.
Információ: +36-30-653 0721

A következő élelmiszer átvétel a REGINA Házban november 14-én lesz

A következő termelői vásár november 14-én lesz a REGINA Házban (2100 Gödöllő, Röges u. 66.).
Az átvétel ideje: délután 16-18 óráig.
Rendeléseiteket a következő linkeken tudjátok leadni:
A rendelések leadási határideje: hétfő este 20 óra.

Csirke, tyúk, kakas, tojás:
https://docs.google.com/spreadsheet/viewform?formkey=dExfZFE4dm0wMjVvNlZ6bFFTUHF0WVE6MQ#gid=0

Zöldség, gyümölcs:
https://docs.google.com/spreadsheet/viewform?formkey=dGd5eW43ZUpxdjJHZ3BFLXFrU1FuVWc6MQ#gid=0

Savanyúság:
https://docs.google.com/spreadsheet/viewform?formkey=dFp5enVTY0MyNWFlQ0k4RGdoMjZoRmc6MQ#gid=0

Méz:
https://docs.google.com/spreadsheet/viewform?formkey=dDF6aGRVRXpkSHNTVTlOTDBFZ3p4WGc6MQ#gid=0

Szörp:
https://docs.google.com/spreadsheet/viewform?formkey=dGVCOXJoakVhNkw0TlpKaHVqRG1oVFE6MQ#gid=0

Tészta:
https://docs.google.com/spreadsheet/viewform?formkey=dFZMbWhmWDlOMGFza0FabnZVSUctNVE6MQ#gid=0

MEGHÍVÓ: Iskolakert Fórum - 2012 november 9 – REGINA Kert

P r o g r a m   t e r v e z e t
14.00 – Érkezés, regisztráció
14.10 – Milánkovics Kinga /REGINA Alapítvány/ köszöntője, a téma felvezetése
14.20 – Pauliczky Nóra:  Iskolakert a Mozi udvaron - a Rákosliget, Hősök terei Általános Iskola részvételével
14. 45 – Csécs Mónika: Kertművelés óra kerettanterve a Solymári és Pesthidegkúti Waldorf Iskolák  programjában
15.15 – Mátyás Izolda: Kertbarát szakkör a REGINA Kertben - a Gödöllői Török Ignác Gimnázium diákjaival
15. 30 – Fábián Bertalan: Az iskolakert  lehetséges szerepei egy gimnázium életében - a diákönkéntesség bevonásának lehetőségei az iskolakert fenntartásába
15.45- 16.15 - Kerekasztal beszélgetés az iskolakertek újjáélesztésének  céljairól, lehetőségeiről
16.15 - A REGINA Kert bejárása, közös komposztkas építése

Szervezők:  SZIE-KTI, REGINA Alapítvány
Helyszín: Gödöllő, Röges u. 66.
További információk a +36-30-653 0721-es számon kérhetők.

Hogy unokáink is láthassák!

Beszámoló a 2012 augusztus 29 –i  REGINA Kerti szemző napról
Régi gyümölcsfajták beazonosítása a Röges háton, a szemzés eljárásainak gyakorlása

A 2012 tavasszal  induló  Kertbarát szakkörön  telepített vadalma és vadkörte magoncok szerencsésen túlélték a „beköltözést” a REGINA Kertbe és a száraz, meleg nyarat is ami azután következett. Néhány kis fa már annyira megerősödött, hogy augusztus végére készen állt a nemes szemek fogadására öreg Röges-háti szomszédjairól. Ennek megünneplésére közösségi  tanulás keretében hirdettük meg a szemző napunkat augusztus 29-re, amire széleskörű érdeklődés mutatkozott.
 

A közös kerti napunkat egy bemelegítő beszélgető körrel indítottuk, ahol szó volt a Kárpát-medencei Gyümölcsész Hálózatról, annak laza informális működési formájáról, céljairól (Török Ádám a  korábban működő  Jövő Nemzedékek Országgyűlési Hivatalából), a gyümölcs tájfajták megőrzésébe bevont egyházi kertekről, mint hosszú távon is biztos alapot nyújtó terekről (Dr. Sipka Julianna, a Naphimnusz Alapítványtól) a REGINA Kertben elkezdett tanulókerti munkáról, ahol a gyerekek és a család, mint közösség bevonása van  a fókuszpontban (Milánkovics Kinga, REGINA Alapítvány és Mátyás Izolda, SZIE– Környezet és Tájgazdálkodási Intézet). A beszélgetés során elhangzott, hogy a 24 órájában járunk a régi tájfajtáink felkutatásának és átmentésének missziójában. A tájfajtákban rejlő sokszínűség - és ezáltal sokféle helyzethez való alkalmazkodási képességük  - nagy potenciállal bír az átalakuló klimatikus viszonyok között, megmentésük  ezért nemcsak a gyűjtők szenvedélye, hanem a jövő nemzedékek biztonságos élelmezésének kulcsa is. A beszélgetést követően Sára János gyümölcsész mester nyomában, aki a közös napunk szakmai vezetőjeként volt jelen, kisétáltunk a Röges-háti öreg gyümölcsös kertekbe. A kertek tulajdonosaival már előzetesen felvettük a kapcsolatot, nagyon szívesen felajánlották „genetikai kincseiket” a REGINA Kertben folyó átmentési munkához.  A Röges-hát  a közeljövőben várhatóan a beépítésre kijelölt területek közé fog sorolódni,  ami jelentősen megváltoztatja majd jelenlegi használatát és növényzetét, ezért is fontos, hogy a kertekben jelenleg még megmaradt, mindent túlélt gyümölcsfákat biztonságos közegbe átmentsük.

A séta során Sára János mesélt az egyes fajtákról, a helyben talált gyümölcsfák állapotából következtettünk arra, hogy extenzív kezelés mellett is igen jól érezték magukat az adott körülmények között, mert bőven teremtek, egészségesek voltak. Megtanultuk, hogyan kell kiválasztani a szemzésre alkalmas ágakat, és be is gyűjtöttük őket a következő napirendi ponthoz, magához a szemzési művelethez.
A szemzést először mindenki egy ehhez vágott eperfa ágon gyakorolta, hogy a mozdulatot biztonságosan elsajátítsa, majd eztán választottuk ki a kertben a már kellően megerősödött kisfákat, és végeztük el a szemzést élesben is. A fákat a következő hetekben naponta-kétnaponta kell majd locsolni, hogy a fokozott nedvkeringés biztosítsa a szem összeforradását az alannyal, ami két hét alatt el is dől, de csak a jövő tavasszal látjuk majd ennek visszaigazolását a szemből kifejlődő új ágacskában.   

Köszönet mindenkinek a lelkesedésért és a részvételért, Sára Jánosnak a tanításért, és remélhetőleg sok kiskertben lecsapódnak majd a nap során tanultak!
Szerző: Mátyás Izolda             Képek: Milánkovics Kinga, Szabadkai Andrea, Bellus Károly

Látogatás Sára János péceli fajtagyűjteményes kertjében és Bodonyi Nóra rovarparadicsomában

A REGINA-Kert soron következő nyári eseménye ezúttal nem helyben zajlott, a Röges utcában: július közepén, vakációs hangulatban, gyerekeink kíséretében, ellátogattunk Sára János gyümölcsész mester péceli gyűjteményes kertjébe, ahol rengeteg gyümölcstájfajtát nézhettünk és kóstolhattunk meg.

János-mester kertje igazi erdőkertként üzemel és őrzi almáink, körtéink, dióink és még számos gyümölcsünk sokszínűségét, ami valódi missziós tevékenység részéről. Séta közben megismertük a kert kialakulásának és jó néhány tájfajta begyűjtésének történetét, a fajták gyönyörű neveit, színeit és formáit: Mária Valéria körte, Bundás körte, Nagyhódosi nyakas körte, Citrom körte, Erdélyi Pónyik alma, Szentiváni alma és szilva, Bolgár som, és még sok egyéb más. Megtudtuk az erdei fák és cserjék elegyítésének szempontjait a gyümölcsösben, a kert három szintjének egymáshoz való viszonyát.

Gyűjthettünk a francia és az angol tárkonyokból, kezelhettünk metszési felületet, összeszedtük a hullott gyümölcsöt és a gyerekek megetethették vele János lovát, a Sóhajt, aki a kert állandó lakója.  János a kerti séta után házi birsszörppel és zölddió kompóttal is megkínálta a társaságot a háza teraszán.  Hálásak vagyunk az egész délelőttért!


Délután a kerttúra Bodonyi Nóra máriabesnyői rovarbarát kertjében folytatódott. Bár néhány hete elverte a jég az egész kertet, azóta szépen helyreállt a legtöbb növény, mozgósítva odafigyelő és kíméletes gondozásukból fakadó belső tartalékaikat is. Nóra is elmesélte a kert kialakításának lépéseit, a lépések időzítésének logikai sorrendjét, az egyes kerti elemek (üvegház, fóliasátor) alkalmazási területét. Faggattuk továbbá a másodvetések megválasztásáról, időzítéséről, és néhány kikelt másodvetést már meg is nézhettünk a kertben.

Nóra kertje igazi rovar paradicsom, ami a tudatos növénycsoportosítások eredménye. Egy talpalatnyi fedetlen földterületet sem találtunk a kertben, mindenhol valakit tápláló – embert vagy állatot – növények díszlettek: különleges zöldség tájfajták, a többi növényt segítő gyógynövények, és szemet gyönyörködtető dísznövények tarka foltjai. A házigazda kísérletező kedvét mutatta az a sok különleges növény, melynek magjait növénykiállításokon gyűjtötte vagy levelezés útján kapta mindenféle tájakról, még Szingapúrból és Taiwanból is.   
Külön köszönet a nagymama receptje alapján készült sós puffancsért, ami szintén osztatlan sikert aratott!
A júliusi kert-túránkat igazán élményekben gazdagon zártuk, és sikerén fellelkesülve újabb csodakertek felderítését és meglátogatását tervezzük majd ősszel!
Szöveg és képek: MIz

Beszámoló a REGINA Kert nyílt szakköréről – 2012. június 12.

2012 június 12-én kitárta kapuit a gödöllői REGINA Kert, és széles nyilvánosság előtt tartotta utolsó Kertbarát nyílt szakkörét.
A Kertbarát szakkör része a Szent István Egyetem - Környezet és Tájgazdálkodási Intézete által indított Térségi Iskolakert Programnak,amelykét szálon indult el:

• a REGINA Alapítvánnyal együtt létrehoztunk egy közösségi tanulókertet 2012 tavaszán. Tanulókertünk célja egy átmeneti kert-próbához helyszín és segítség biztosítása az iskolakertben gondolkodó iskolák számára, mielőtt saját kertjüket elindítanák (Kertbarát szakkör a- REGINA Alapítvány kertjében)
• a gödöllői és a környékbeli iskolák (öko-iskolák) iskolakerti kezdeményezéseit és hajlandóságát vizsgáljuk, és támogatjuk ilyen irányú szándékaikat, valamint összekötjük őket a tapasztalatcsere lehetőségének érdekében

A Kertbarát szakkörhöz idén tavasszal a Török Ignác Gimnázium diákjai kapcsolódtak. Az első kísérleti év célja az volt, hogy kipróbáljuk, hogyan lehetne a kertművelést olyan iskolai programba bekapcsolni, ahol erre a tantárgyi órakeret nem ad lehetőséget. A szakkör foglalkozásain közösen létrehoztunk és műveltünk egy organikus veteményeskertet valamint telepítettünk egy fiatal gyümölcsöst vadalma és vadkörte magoncokból, amik a gödöllői tájfajták megőrzésére lesznek hivatottak.

A kertet a nyár elején beneveztük a Közösségi Tanulókert-Hálózatba is. A nyílt szakkörön a féléves tapasztalatainkat kívántuk tágabb körben megosztani a térség többi iskolájával, illetve a város vezetőivel. Már a meghívások során is nagy nyitottságot tapasztaltunk az iskolakert téma iránt, többen is jelezték, hogy szívesen próbálkoznának hasonló tevékenységgel a következő tanévben.

A félév során ez volt az első olyan szakkör, ahol zuhogott az eső, ennek ellenére mégis szép számmal megjelentek az érdeklődők, több térségi iskola pedagógusai is.

Szerencsére a REGINA Alapítvány egyik termének védelmében meg tudtuk tartani a kis beszámolókat. A kertben „a répák és a krumplik pedig örvendeztek az égi áldásnak”…

A rendezvényt Gödöllő város alpolgármestere, Tóth Tibor nyitotta meg, kifejezve elismerését a REGINA Kertben folyó munka iránt, és reményét, hogy a kezdeményezés városszerte követőkre talál majd. Kiemelte a kertben zajló példamutató munka fontosságát a mai nehéz gazdasági környezetben, ahol minden emberléptékű, önellátó és helyi kezdeményezésre nagy szükség mutatkozik, és szerencsére erre egyre nagyobb nyitottság mutatkozik a társadalomban.

Meghívott vendégünk volt Szabadkai Andrea is, a NAKVI munkatársa, aki az MNVH III. szakosztályának kezdeményezéseit mutatta be egy érdekes vetített képes előadásban. Beszámolt az aktuálisan futó nagyobb programokról, köztük a REGINA Kertet is érintő Közösségi Tanulókert-Hálózat létrehozásáról és működtetéséről is. A Közösségi Tanulókert-Hálózat célja a magyarországi tájfajták megőrzése, a közösségi tudás átadása és a közösségi tevékenységek újjáélesztése. A hálózatnak júniusban immár 28 csatlakozott tagja volt országszerte. A csatlakozáskor minden tanulókert vállalta, hogy évente 4 tudásátadó rendezvényt szervez, melyek minden érdeklődő számára nyitottak, és az MNVH honlapján meghirdetésre kerülnek. Andrea meglátása volt, hogy egy hasonló kertbarát szakkör városi szinten is meghirdetésre kerülhetne, nem csak egyes iskolákhoz kötődve. Ennek érdekében megpróbálunk városi összefogást mozgósítani.

A helyszín erre a célra akár adott is lehet ugyanitt a REGINA Kertben, mivel Fábián Bertalan, a Török Ignác Gimnázium igazgatójának beszámolójából kiderült, hogy a kertészkedést jövőre már a saját iskolaudvarukon kívánják megvalósítani, hogy jobban szem előtt legyen a többi gyerek számára is, és esetleg egyéb tantárgyak keretében is használni tudják az oktatás élőbbé tételéhez. Berci bácsi hangsúlyozta, hogy ő mint iskolaigazgató a kertművelés helyét az oktatásban valahol a REGINA Kertben átadott játékos kertbeszoktatás és a gazdasági hasznot is termelő mezőgazdasági tevékenység között érzi, ahol a gyerekekbena termelési folyamatok elsajátítása közben a pozitív hozzáállás is kialakul. Igazgató úr irodalmár énje is megmutatkozott, amikor Jókai Mór remekbe szabott kertleírásait emlegette, és az általa nagyra becsült egykori miniszterelnökünk, Andrásfalvy Bertalan Kert-Magyarország terveit, mint újra perspektivikus irányt.

A beszámolókat Mátyás Izolda /SZIE-Környezet és Tájgazdálkodási Intézet/, a szakkör vezetőjének összefoglalója zárta a REGINA Kertben zajló Kertbarát szakkör féléves munkájáról. A szakkör ötletét az a felismerés adta, hogy a mai gyerekek egyre inkább egy virtuális világban nevelkednek, idejük nagy részét számítógép előtt töltik, ezért nagyon fontos minden olyan élmény számukra, ami a valósággal, a természeti folyamatokkal köti őket össze, legyen az kirándulás, erdei iskola, vagy éppen iskolakert. Az iskolakert előnyeként említette, hogy az nem egyszeri alkalmat jelent egy diák életében, hanem egy folyamatos tapasztalást, melynek során kialakul benne egyfajta környezeti és szociális érzékenység és nyitottság. Az iskolakert nem csak a termelésről kell szóljon manapság, ugyanolyan hangsúllyal meg kell jelennie benne a környezeti kultúrára való nevelésnek is.

A szakkörön idén 5 diák vett részt, heti rendszerességgel. A gyep feltörésétől kezdve a termés betakarításáig minden fázisát átélhették a kert történéseinek, aktívan belefolyva a gondozásába. A közös délutánokon egy kis elméleti hátteret is tanultak mindig a gyerekek az éppen aktuális organikus kertgondozási eljárásokról, amiről egy összeállított kisokost is kézbe kaptak, majd ki is próbálhatták gyakorlatban a tanultakat.

A diákok nagy lelkesedéssel vettek részt minden munkában, és nagy örömmel kóstolgatták a saját termesztésű ízletes zöldségeket. Különös élmény volt számukra, hogy a Nemzetközi Növénynapon az iskolában rendezett kertvendégségen megkínálhatták tanáraikat,diáktársaikat is a saját retkekkel és zöldhagymákkal díszített szendvicsekkel, és a szakkörön közösen készített bodzaszörppel.

Az előadások végeztével az eső is szerencsére alább hagyott, és a bátor hallgatóság kivonult a kertbe, ahol megnézhette élőben kerti munka tanév végi eredményétés a szakköri életképekből rendezett kis kiállítást. A tervezett közös betakarítást és főzőcskézést elmosta a rossz idő, de hagymás-retkes zsíros kenyeret és bodzaszörpöt itt is mindenki kapott.

 

Ezután vette kezdetét a Pécsről érkezett IME (Interregionális Megújuló Energia Klaszter Egyesület) Barkács Műhelye, ahol napenergiás gyümölcsaszaló készítése volt a kitűzött célunk, Somogyvári Imre vezetésével. A fúró- faragókat esernyők alól bombáztuk kérdéseinkkel és elismeréseinkkel, és ahol tudtunk bekapcsolódtunk a munkába. A nap végére el is készült a látványos kis építmény, amit már az idei gyümölcstermés beérésekor ki is szeretnénk próbálni.

Köszönet minden résztvevőnek, reméljük hasznos délutánt töltöttek velünk, és a látott, hallott ötleteket tovább tudják vinni és sokszorosítani a világban!

Szerző: Mátyás Izolda / Képek: Milánkovics Kinga