Téli tervezés: „Palántázni vagy nem palántázni”, avagy női szemmel pontosan hogyan szép a kicsi?

Az egyik parcella. Alszik a hó és a széna takarás alatt.

Az "ideális nő" sokak szerint pénzt keres, keveset költ, tip-top háztartást visz, a családja csak egészséges ételeket eszik és azt is lelkesen. Ő maga fitt, vidám, végtelen energiája van amit természetesen örömmel önfeláldoz, és amitől még egyértelműen boldog is. Optimális esetben van egy szuper kis biokertje is, ahol önfenntartó életmódra törekszik és maga állítja elő a család számra a biót üres óráiban.

A valóság ezzel szemben lényegesen prózaibb. Sokan túlhajszoltak vagyunk, fáradtak, nagyon meg kell gondolnunk minden percünk és forintunk elköltését. Kinek perce van több, kinek forintja, kinek támogatóbb háttere, a saját erőforrásaival mindenki különböző módon próbál bravúrozni és/vagy túlélni.

Az éppen aktuális egyik eldöntendő kérdéskör, hogy a következő évkörben mit és mennyit akarunk vetni, ültetni? Csak magunk/családunk számára akarunk termelni, vagy pl. eladásra/cserére is? Mennyi időnk lesz nyáron a kerttel foglalkozni? Akarunk tartósítani, eltenni, befőzni (dehogy akarok, max. ha muszály lesz...)? Öröm, ha sok termés van, vagy inkább teher lenne a betakarítás, feldolgozás? Sokan és sokat szidják a multikat, a bevásárló központokat, én részemről rettentő boldog voltam, mikor legutóbb december 24-én is elég volt délelőtt lesétálni egy közelibe és bevásárolni a főzéshez az alapanyagokat. Lehet, hogy mindez környezetileg nem annyira fenntartható, de családilag és a nő idejét és energiáját tekintve biztosan az.

A kert egyik ajándéka: a snidling

Szóval akkor még mindig nyitott a kérdés, hogy mit és mennyit akarunk termeszteni idén? Mire mennyi időnk lesz a meló, a gyerekek, a háztartás, az önmegvalósítás és a minden egyéb mellett. Az eddigi években a REGINA Kert már úgyis jóval több termést adott, mint amit hasznosítani tudtunk, és közben szinte alig nyúltunk hozzá. A cseresznye, a dió, a szőlő, a torma, a sóska, a snidling, a medvehagyma, a ribizli, a málna, a fűszer növények, az alma, a körte minden évben bőségesen teremnek, a paradicsomot, a paprikát, az uborkát, és a zeller levelet nagyon könnyen és egyszerűen meg lehetett termelni a piaci néniktől vásárolt palántákból. Krumplit, hagymát, répát egyáltalán nem volt érdemes termelni, hiszen azok olcsón és jó minőségben elérhetők Gödöllőn.

Ugyanaz a parcella 2 éve

2012-ben azonban a talajtakarásos módszerrel három olyan, egyenként kb. 30-50 m2-es parcellát sikerült kialakítani, ami idén lehetőséget kínál nagyobb volumenű termesztésre. Ezzel a módszerrel még nem termesztettünk paradicsomot, paprikát, ez most egy kísérleti év lesz.

Az elmúlt években 5 tő paradicsom, 4 paprika, 3 uborka, 2 bazsalikom, 10 zeller gondozása volt a maximális mennyiség, amit dolgozó nőként vállalni tudtam. Idén, az új területek bevonásával szeretnék 15-20 tő paradicsomot, 15-20 tő paprikát, 6-8 tő uborkát, 20 tő zellert, 6 tő bazsalikomot ültetni. Vajon melyik a jobb döntés, ha elkezdem a palántát magam előállítani, vagy ha megveszem a piacon? A gödöllői piac egy nagyszerű piac, évek óta tavasszal környékbeli nénik sokféle szép, erős és egészséges palántát árulnak, 10 éve tőlük veszem, és eddig minden évben meg voltam elégedve.

Készítettem egy kalkulációt az idei tervekhez (a tavalyi árakat használtam):

	ha készen veszem a palántát			ha termesztem, a vetőmag költség
	db	Ft/palánta	Ft	vetőmag szükséglet,  csomag	Ft/csomag	Ft
paradicsom	20	150	3000	2	150	300
paprika	20	150	3000	2	150	300
uborka	8	150	1200	2	150	300
zeller	20	40	800	1	150	150
bazsalikom	6	300	1800	1	200	200
összesen:			9800			1250

 

Ez azt jelenti, hogy ha adottnak veszem a kertből a komposztot, a tejfölös poharakat gyűjtöm, a nappaliban lesz a palánta ahol amúgy is megfelelő a hőmérséklet (fog örülni a család), és ha másodvizet használok az öntözéséhez, akkor 1250 Ft az anyagköltségem. (Paradicsomból, paprikából és uborkából két-két csomag vetőmagot számoltam, különböző fajtákat). Ha összességében 10 órát fordítok majd a palántázásra, ami azt gondolom, hogy mindent beleszámolva bőven meg is lesz, akkor az bruttó 855 Ft/óra munkadíjnak felel meg, leadózva, bérként kb. 450-550 Ft/óra.

Most így első ránézésre az jön ki, hogy ekkora volumenben nem éri meg palántázni ha kevés az időm, van fizetős munkám és van megbízható palánta vásárlási forrás. Sokkal több palántát (pl. eladásra/cserére) nem érdemes termelnem, mert egyrészt annyit úgysem tudok termelni és maga az eladás folyamata is energia igényes, abba sem biztos, hogy érdemes belevágni kis volumenben.

A „palántázni vagy nem palántázni dilemmára” jelenleg úgy tűnik, hogy a hatékony családi idő-, és pénzgazdálkodást – mint a két legszűkebb keresztmetszetet – figyelembe véve, idén is a „nem palántázni” válasz tűnik jobbnak.

Ezzel együtt mégis idén az a tervem, hogy megpróbálkozom a palántázással, elsősorban három okból: 
1. szeretném kipróbálni és tapasztalatot gyűjteni, 
2. kíváncsi vagyok rá, és örömöt okoz az újszerűsége, 
3. a jövőnkbe invesztálok, egy olyan tudás megszerzésével, amire még egy adott esetben kevésbé jól ellátott világban szükségünk lehet.

Tehát nem a rövid távú racionalitás és nem a gazdasági hatékonyság lesz a döntés mögött :).

írta és fotó: Milánkovics Kinga