Áprilisi kibontakozás az iskolakertben

Április elején még vacogtunk a kertben, de aztán végre megérkezett a rügyet bontó meleg tavasz! Az Iskolakert Stafétára érkező gyerekek is levethették a viharkabátokat és elmerülhettek a fényes virágillatban…

Az első két áprilisi alkalmon a régi magyar gyümölcs és zöldségfajták fontossága és ezek átmentési módjai kerültek a figyelmünk központjába.

Április 4-én a Petőfi Ökoiskola  4.a osztálya találkozhatott Sára János gyümölcsész mesterrel,  aki  mesélt nekik a Röges háton még nyomokban fellelhető régi  gyümölcsösökről. Tavaly megfigyeltük, hogy a gyümölcsös öreg fái minimális gondozás mellett is roskadoznak a sok terméstől. Ezekből a gödöllői viszonyokhoz alkalmazkodott fajtákból gyűjtöttünk nyáron szemző ágakat, és a csemetekertünkben beszemeztünk néhány, arra már érett vadcsemetét. Először ezeket járták végig a gyerekek Sára Jánossal és elvégezték rajtuk a tavaszi visszametszéseket, majd maguk is végignézhették és kipróbálhatták a szemzés praktikáit.

Párhuzamosan az osztály másik fele elkészítette a veteményesben a vetésforgó elvei szerint az ágyásokat: gyökérzöldségként répát és hagymát társítottak, mert távol tartják egymás kártevőit, a levélzöldség ágyásba retek és saláta került szintén hasonló megfontolásból, és a harmadik ágyásunk a borsónak adott helyet.  Éltető vízzel belocsoltuk, hogy a magokban szunnyadó titkok elindulhassanak a napvilág felé.

Április 11-én a Petőfi Iskola 3.a osztálya a  tápiószelei Növénydiverzitás Központ munkatársaival kertészkedhetett és játszhatott együtt. Szemet gyönyörködtető kiállítási anyagaik elvarázsolták a gyerekeket a termesztett növényeink sokféleségével. Gyovai Ágnes békaverssel vezette be a játékosan a gyerekeket a diverzitás témájába, aztán elmesélte, hogyan kerülnek hozzájuk ezek a régi hagyományos magyar zöldség magvak, és hogyan tartósítják őket hűtéssel a jövő nemzedékei számára.  Biztatta is a gyerekeket, hogy ha szeretnének később ilyen fajtákkal kertészkedni, akkor a szüleikkel együtt keressék fel levélben a génállomást, és szívesen küldenek bárkinek a magokból.

Az Iskolakert Staféta számára is biztosított az intézet többféle retek, saláta és spenót magot és krumpli vetőgumókat is, amiket közösen elvetettük/elültettünk, megbeszélve, hogy mi is a különbség a két fogalom között. A gyerekek tenyere pont megfelelő mérce volt Rédei-Pomázi Péternek a sorközök kijelöléséhez, és a nap végére az ősszel megépített komposztkas, mint kiemelt helye a kertnek, megtelt a történelmi magokkal, szépen feliratozva a fajták neveivel. Közben néhány gyerek Rozi nénivel, a kerti munkára jelentkezett idős erdélyi önkéntesünkkel, a veteményes negyedik krumpli, azaz „pityóka” ágyását is elkészítette, a vetésforgó hiányzó bogyós zöldségeként.

Április 18-án a Gödöllői Waldorf Iskola 3. osztálya vette nyakába a várost, és több kilométeres sétával gyalog jöttek ki a kertbe ismerkedni a gyógynövényekkel. Balogh Gabriella, az Ökomama képzés hallgatójának vezetésével fűszerspirál építése volt a napi feladat. Első lépésben a spirál termőfölddel való feltöltését végezték el a gyerekek, nagyon lelkesen ástak, lapátoltak és talicskáztak, komoly barlangot hagyva a földkupacban maguk után. Az ásás erőpróba eddig minden alkalommal óriási népszerűségnek örvendett.  

Következő lépésben a fűszer- és gyógynövény palánták elültetése következett, amibe még az M1 televízió Zöld tea műsorvezetője is betársult. A spirálkert tetejére a szárazságtűrőbb, magasabb növésű rozmaring és levendula kerültek, alsóbb szintjeire csombor, kapor, koriander, kakukkfű, míg az árnyékosabb É-i oldalra, a leendő madáritató közelébe a menták és a citromfű lettek ültetve.

A kertészkedést kiegészítette egy szembekötős játék, ahol a körben állónak nemcsak a megfogott gyerek nevét kellett kitalálnia, hanem a kezében lévő gyógynövényt is fel kellett ismernie az illatáról. A még ezek után is megmaradt energiát egy jó kis kerti foci vezette le a nap végén!

Az utolsó áprilisi alkalommal, április 25-én ismét a Petőfi Ökoiskola látogatott el a REGINA kertbe, az eddigi legifjabb résztvevőkkel: az 1.b osztállyal. Dr. Tóth Ferenc a SZIE Növényvédelmi Intézetéből jött el hozzájuk, hogy a kert egészségéről és a növények szelíd védelméről meséljen a gyerekeknek. Az elsősök nyitott fülekkel és számtalan hozzáfűznivalóval vettek részt a beszélgetésben, nagyfokú környezeti és kerti tájékozottságról téve tanúbizonyságot. A bevezető beszélgetés után bogarászás következett a kert titkos zugaiban állati búvóhelyeket kerestek a gyerekek.

Feri bácsi minden megtalált rovart beazonosított, és elmondta, hogy miben járulnak hozzá a kert egészéhez. Megtudtuk tőle, hogy igazán minden élőlényre szükség van a kertben, csak az a probléma, ha valamelyik túlszaporodik, és ezzel felborítja az egyensúlyt. A hangyák például, amiket sikongatások közepette szép számban találtak a gyerekek, a talaj szerkezetét javítják, levegőssé teszik azt a járataikkal. Ezen kívül rengeteg giliszta is előkerült a mulcs alatt kicsit beleásva a nedvesen maradt talajba, és megismerkedtünk az ugróvillásokkal is. A gyümölcsfák tányérjába pedig sarkantyúkát vetettünk, aminek az a híre járja, hogy magához vonzza a levéltetveket.  

Az előző osztályok keze nyomán már szépen sarjadó növényeket is megcsodáltuk: a borsó, retek saláta, hagyma büszkén és feszesen sorakoztak az ágyásokban, és hogy ez így is maradjon, két hordó vizet kilocsoltunk a veteményesre, a komposztkasra és a fűszerspirálra. A nap végén pedig a jó munka után járó zsíros kenyér uzsonna és almacsutka temetés zárta a napot, mint minden alkalommal.

Köszönjük az áprilisi résztvevőknek is a kertbe hozott vidámságukat és a mindenre nyitott ragyogó szemeiket!

Elindult az Iskolakert Staféta

Március 7-én elindult az Iskolakert Staféta a REGINA Kertben. A Damjanich Általános Iskola 3.c osztálya vette először kezébe az ásókat, gereblyéket és ébresztgette téli álmából a mulcs rétegek alatt alvó kertet. A gyerekekben tombolt a tettrekészség: miután megismerkedtünk a kert zugaival, rögtön nekiálltak a talicskázásnak, ültető gödör mélyítésének, a veteményes felásásának és kitarackolásának. Az ültető gödrökbe ribizli és josta bokrok kerültek, amiket meg is locsoltak, és töveiket mulcs réteggel takarták be a gyomok elnyomása és a talajnedvességének megtartása érdekében. Az egyik ablakpárkányon előre elkészített „talajmúzeum” várta a kíváncsi szemeket, ahol összevethették egy talajszelvény rétegeinek különbségeit, gyúrás próbát végezhettek a homoktalajok és agyagtalajok mintáiból. A zsíroskenyér szünetben mesét hallgattak az ébredező hóvirágokról, amiket a kertben is megtaláltak már addigra. 

Március 11-én a Török Ignác Gimnázium 5.a osztálya vette át a stafétát. Ők a komposztálásról szereztek kézzelfogható tapasztalatokat a kertben. Miután átbeszéltük a komposztálás jelentőségét és a komposztálható anyagok körét, a gyerekek körbeszaladtak a kertben, és egy „komposzt-art” alkotást hoztak létre a helyben talált komposztálható dolgok felhasználásával. 

Az ismereteik további mélyítését egy stafétafutás szolgálta a komposztos zsákokból épített pályákon. A futás végeztével a gyerek kiürítették egy tápanyagban szegény kertrészre az Aranyvessző Komposztálási program keretében begyűjtött Röges utcai zöldhulladékos zsákokat, ezzel előkészítve egy későbbi gyógynövényes ágyást. A zsákok tartalmának vizsgálatával további ötleteket kaptak a komposztálható kerti zöldhulladékok körére.

 Ezután folytatódott a múlt héten megkezdett munka is a már felásott veteményesben, ami szemmel láthatóan igen tápanyagszegény és homokos volt: az előkészített ágyásokat feljavították az átrostált érett komposztottal, amit egy helyi biokertész ajánlott fel erre a célra. Az energia levezető fizikai munka után gyerekek végigjárták a kertben található komposztálási eljárásokat, és megismerkedtek azok praktikáival: a 3 rekeszes raklapokból készített szakaszos komposztálóval, a komposztkassal, a vermikultúrás (gilisztatenyészetes) eljárással és a talajtakarásos helyben komposztálással avagy mulcsozással.

A talajmúzeum és a talajkísérletek most is sikert arattak, volt újra gyúráspróba, ecettel mésztartalmat vizsgáltunk, és a különböző színű talajrétegekből újabb műalkotás is született. A záró mozzanata mindkét napnak az volt, amikor a gyerekek által elfogyasztott almák maradványait közösen elástuk az „almacsutka temetőnkben”. Ez is a kerti kísérleteink egyike, ugyanis a betakarító napunkon majd kiássuk a hétről-hétre elhelyezett csutkákat, és összehasonlítjuk, hogy a lebomlás milyen stádiumában tartanak. 

  
Köszönet a gyerekek és a kísérő pedagógusok lelkesedéséért és hasznos munkájáért!

Iskolakert Staféta indul tavasszal a REGINA-Kertben

2012 márciusában a SZIE- Környezet és Tájgazdálkodási Intézet és a REGINA Alapítvány összefogásával elindult a Térségi Iskolakert Program. A program keretében a REGINA Kertben kialakítottunk egy tanulókertet, ahol a tavaszi félévben meghirdetettünk egy kísérleti kertbarát szakkört. A szakkör sikerén fellelkesülve, annak tapasztalataira alapozva, kidolgoztuk az Iskolakert Staféta programot, melyre támogatást nyertünk az MNVH Projektötlet pályázatán.

Az Iskolakert Staféta keretében szeretnénk tágabb körben elérhetővé tenni a kerti élményeket a térség iskolás gyerekei számára, egy-egy kerti projektnapra meghívva a Gödöllő városi és környékbeli iskolák osztályait. A kert ökológiai szemléletű művelése során az iskolások tevékenyen bekapcsolódhatnak az általuk kiválasztott napokon éppen aktuális kerti munkákba, hétről-hétre átadva egymásnak a kert gondozásának staféta botját. Az adott kerti pillanatot elhelyezzük a kert egészének éves körforgásában, és az éppen aktuális témáról sok érdekességet tudhatunk meg a napok lebonyolításába bevont szakavatott segítőinktől. A stafétában résztvevő osztályok a tavaszi félév végén egy közös, játékos betakarítási ünnepen és főzőcskézésen vesznek majd részt, ahol felhasználhatják a félév során szerzett kerti tapasztalataikat.

A projekt 3 hónapja alatt heti rendszerességgel (11 esemény), csütörtökönként délután 2 órától nyitva lesz a REGINA Kert kapuja, és az alábbi meghirdetett témákba kapcsolódhatnak be az előre bejelentkezett iskolás csoportok:

• 2013 március 7. A talaj tulajdonságai, élet a talajban
• 2013 március 14. A komposztálás jelentősége és a komposzt felhasználása
• 2013 március 21. A kert növényei, a veteményes kialakításának szempontjai
• 2013 április 4. Gyümölcsfák meséi - faismeret, teendők a fák körül
• 2013 április 11. Tájfajták és jelentőségük - palántázás elvitelre is
• 2013 április 18. Fűszer és gyógynövény séta - játékos ismerkedéssel
• 2013 április 25. A növények ápolása és szelíd védelme
• 2013 május 2. Segítőtársaink a kertben: hasznos rovarok és egyéb állatok
• 2013 május 9. Gyomismeret, avagy miről árulkodnak a gyomok
• 2013 május 16. Gazdálkodás a kert erőforrásaival - esővíz,napenergia
• 2013 május 23. Közös betakarítási záróünnep játékos kertismereti vetélkedőkkel

Az Iskolakert Staféta program célja, hogy tágabb körben is felhívja a figyelmet az iskolakerti élmények szemléletmód formáló jelentőségére, a gyerekek elméleti tudásának kiegészítésében nyújtott segítségére. A REGINA Kertben kialakított ökológiai élő kertrendszer megismerése előkészítő lépése lehet a saját iskolakertek elindításának, amiben szívesen nyújtunk továbbra is segítséget minden hozzánk fordulónak.

Jelentkezni lehet 2013. február 15-ig a http://doodle.com/tw4a5md2bc84247k címen kialakított táblázatban az iskola nevének és a résztvevő osztály évfolyamának feltüntetésével.

Várjuk a lelkes résztvevőket az Iskolakert Staféta sikeres és izgalmas megvalósításához!

További információk:
Mátyás Izolda/SZIE-KTI - matyas.izolda@kti.szie.hu,
Milánkovics Kinga/ REGINA Alapítvány – mkinga@godolloregio.hu

Beszámoló a REGINA Kert idei utolsó, kert-téliesítő közösségi napjáról

Az 2012-es évzáró eseményét tartottuk meg a REGINA Kertben november 14-én, melynek során a kert téliesítésének műveleteiről volt szó, nagyon gyakorlatias megközelítésben. A közönség a REGINA közösségéből illetve a SZIE által szervezett Ökomama program kisgyermekes anyukáiból állt, akik érdeklődnek a tavaszi indítással tervezett közösségi kertészkedés iránt, mivel többüknek nincs otthon saját művelhető területe.

Első témaként Milánkovics Kinga ismertette a kertben évek óta zajló közösségi komposztálási programot, melynek során a Röges utcából rengeteg szerves anyag érkezik a kertbe. Ez korábban nagyrészt komposztálásra került, jelenleg inkább a mulcsozás, talajtakarás történik vele. Ez a módszer egyik válaszunk a klíma változásával járó egyre szárazabb nyarak kihívásaira. Kinga megmutatta, hogy mekkora különbségek vannak a talaj állapotában: a takart területeken sokkal morzsalékosabb, nedvesebb, talajéletben igen gazdag részek alakultak ki.

Zöld Edittel a biodinamikus kertészkedés szabályai szerint áthalmoztuk komposzt prizmába az addig raklapok között gyűjtött kerti zöldhulladékot. Sajnos a nagy szárazság következtében a komposzthalmunk nagyon ki volt száradva. Az átrakáskor ezért a kútvízzel teli hordóból minden réteget alaposan beöntöztünk, és a rétegeket vegyesen raktuk a frissen hullott lombbal, ami zsákszámra állt a kertben az utca lakóinak köszönhetően. A komposztot taposással tömörítettük, majd egy vékony földréteget is terítettünk rá. A komposzt prizma javasolt paraméterei: 2 m szélesség, 1.5 m magasság, és ezt bármilyen hosszan lehet építeni a rendelkezésre álló hely figyelembe vételével.

A megrakott prizmát aztán Zöld Edit preparátumaival beoltottuk: a Szent Mihály napján előkészített gyógynövény (kamilla, cickafark, pitypang, tölgykéreg) preparátumokat külön-külön kis papír zsebkendőbe csomagolva elhelyeztük a komposzt négy sarkán, majd még egy-két réteg nyesedék ráhalmozása után szénával egy védőréteget vontunk köré, ez lett a komposzt „bőre”. Utolsó lépésként a macskagyökér virágjának kivonatából készült oldatot keveréssel dinamizáltuk és beöntöztük vele a gondosan betakart komposzthalmunkat. Tavaszig ezzel nem lesz további teendőnk.

Bodonyi Nóra az őszi trágyázásról, mulcsozásról és fagyvédelemről mesélt egy rovar és állatbarát kert szemszögéből.
Legfontosabb üzenete az volt, hogy a kertben az elszáradt növényeket nem takarítja ki ősszel, mert ezek egyrészt táplálékot (virágmagvak, szárak) másrészt búvóhelyet biztosítanak számos kerti állatka számára. Mesélt egy méhről, aki a nyári melegek elől költözött be egy napraforgó szárába, és ott nevelte utódjait. A talaj folyamatos takarásának fontosságát ő is hangsúlyozta, ő pl. még a fóliasátorba is behordja a cseresznyefa lombját télire. Egyedül a palántanevelő üvegházat tartja sterilen, hogy a kórokozók a következő évi termést biztosító még sérülékeny palántákat ne veszélyeztessék.

T. Bogdányi Franciska és Tóth Ferike (SZIE, Növényvédelem) izgalmas kísérletet készítettek elő a kertben: Szavoly Sámuel század eleji leírásai alapján vermet és prizmát építettek zöldségek téli tárolására.
A tároló alkalmatosságokat a REGINA ház közelében helyezték el, hogy védettségét így is biztosítsák. A verembe 10 kg kistermelői krumpli került (egy hévízgyörki nénikétől aznap reggel vettük a gödöllői piacon) alaposan átválogatva, és eltávolítva a kicsit is hibás darabokat, a prizmába pedig 10 kg hagymát helyeztünk el. A veremhez kb. fél méter mély gödröt ástunk, azt kibéleltük pocokriasztó bodza gallyakkal, majd csírázás gátló diólombbal, lefedtük szalmával, földdel, és egy újabb vegyes lombkupaccal. A prizma alját egy raklap képezte, arra került a hagymazsák, befedtük vastagon szénával, azt földdel takartuk, majd az egész tetejére használt cserepekből és kartonpapírból egy kis fedél is került.Tavasszal tervezzük a verem és a prizma bontását, és amennyiben túlélték a telet, egy jó bográcsosba kerülnek majd, amivel megünnepeljük a sikerünket. A résztvevők szorgalmasan jegyzeteltek, és amibe csak lehetett bekapcsolódtak. Még néhány nagyon jó „ökobaba” is emelte a nap fényét, ami egyébként is kedvünkre ragyogta be ezt a jól sikerült délelőttöt.

Köszönjük minden kedves résztvevőnek a kertbe hozott és onnan továbbvitt tudást!  

Szerkesztés, fotók: Mátyás Izolda

Az Iskolakert fórum képei megtekinthetőek az alábbi linken: https://picasaweb.google.com/102790711943517672555/KertunkTeliesitese2012November14?authkey=Gv1sRgCO6D67LhoryvXg

A REGINA tanulókerti program a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat támogatásával valósult meg.

Beszámoló a november 9-i Iskolakert Fórumunkról

2012 november 9-én a REGINA Kert egy szakmai fórumnak adott helyet az iskolakert témakörében. A fórum keretében négy térségi iskolakert kezdeményezés mutatkozott be egymásnak, és kerestek közösen választ egy kerekasztal beszélgetés során több iskolakerttel kapcsolatos kérdésre. A szakmai fórumon az alábbi bemutatkozó előadások hangzottak el:

1. Mátyás Izolda: Kertbarát szakkör a REGINA Kertben - a Gödöllői Török Ignác Gimnázium diákjaival Mátyás Izolda, a Szent István Egyetem, Környezet és Tájgazdálkodási Intézetének munkatársa, ismertette a fórumot is kezdeményező Térségi iskolakert programot, melynek célja egyrészt a térségi kezdeményezések összefogása, támogatása, másrészt egy minta tankert működtetése, ahol módszertani modell kidolgozási kísérletek folytathatók. Ez utóbbi cél érdekében SZIE-KTI, a gödöllői székhelyű REGINA Alapítvánnyal összefogva, 2012 tavaszán a REGINA Kertben meghirdetett egy kertbarát szakkört, amire a helyi állami 8 osztályos Török Ignác Gimnázium diákjai jelentkeztek, a gimnázium igazgatójának támogatásával.

A szakkör heti rendszerességgel zajlott, az iskola egyik biológia tanárnője kísérte ki a gyerekeket az iskolától negyedórás sétára lévő kertbe. A szakkör keretei között egy bio veteményeskert művelését valamint egy saját maguk által telepített gyümölcsfa iskola gondozását végezték. Az évkör aktuális kertészeti munkáiról kis elméleti hátteret is szereztek, egy összeállított tematikus kisokos formájában. A kiskertet úgy tervezték meg, hogy az iskolaévhez legyen igazítva, azaz korai termést hozó zöldségfajtákat választottak, melyeket az iskolaév végén be is tudtak takarítani. Az utolsó foglalkozást nyílt szakkör formájában rendezték meg a népszerűsítés jegyében, amire a város vezetőségét, iskoláinak képviselőit és a résztvevő szakkörösök szüleit is meghívták. A szakkör sikerén felbátorodva az iskola igazgatója, Fábián Bertalan úgy döntött, hogy jövőre a gimnázium udvarán is kialakít egy kiskertet, valamilyen magas ágyás formájában (rossz talaj, helyszűke, figyelemfelkeltés), és annak beültetését a tanári kar érintettjeinek közreműködésével tervezik majd meg, hogy az oktatásban is szemléltető eszközként lehessen használni.

2. Pauliczky Nóra:  Iskolakert a Mozi udvaron - a Rákosliget, Hősök terei Általános Iskola részvételével A kezdeményezés 2012 áprilisában indult, Pauliczky Nóra vezetésével, aki pedagógusi és környezetgazdálkodási agrármérnöki végzetségeit ötvözve önkéntes munka keretében végzi az iskolakertész „küldetését”. Nóra a szomszédos általános iskola igazgatóját és néhány tanárját megnyerte az ügynek: bár eleinte kissé szkeptikusak voltak a kertészkedés sikerét illetően, aki egyszer kivitte a gyerekeket a kertbe, az utána rendszeres látogatóvá vált. Így 4 alsó tagozatos osztály adta egymásnak a kilincset a pénteki délutánonként. Nemcsak a gyerekek voltak kimozdíthatóak a kertbe, a résztvevő osztályok szülői értekezletein bemutatva az iskolakert tervét, a szülők is bekapcsolódtak az egyik őszi hétvégén a nagyobb fizikai munkát igénylő feladatokba. Az iskolakert egy helyi polgári kör által bérelt mozi udvarán kapott helyet, Rákosliget kerületi képviselője, Rózsahegyi Péter támogatásával, aki nagyon elkötelezett minden zöld ügy felkarolásában. Ő biztosított anyagi keretet a moziudvar kitisztogatására és előkészítésére, és a kezdeményezést bekapcsolta a kerület életébe. A röpke félév alatt három rendezvényen volt főszereplő az iskolakert: - a Föld napján debütáltak - megünnepelték a Nemzetközi Növénynapot - valamint külön főzőcsapatot indítottak a kerület 113 éves születésnapján rendezett Maros kondérfesztiválon, ahol már saját termésüket felhasználva sütöttek nagysikerű tök fasírtot a közönségnek A kezdeményezés nagy sikerét igazolja továbbá, hogy további kerületi iskolák is érdeklődtek az együttműködés lehetőségéről. A perspektíva az lehetne, hogy a kerületi önkormányzat támogassa egy kerületi iskolakertész foglalkoztatását, aki a kerület minden iskolájában elláthatná az iskolakert különböző formákban való koordinálását.

3. Csécs Mónika: Kertművelés óra kerettanterve a Solymári és Pesthidegkúti Waldorf Iskolák programjában Csécs Mónika a Solymári és Pesthidegkúti Waldorf Iskolák kertművelés tanárja, több mint 10 éves tapasztalatait osztotta meg a jelenlévőkkel, mint a kertművelés tantárgy kerettantervének kidolgozója is. A waldorf iskolákban a kertművelés órarendi keretek között zajlik, 6. osztálytól kezdve minden évben életkori sajátosságaiknak megfelelő feladatokba vannak bekapcsolva a gyerekek, minden héten egy dupla óra keretében. 6. osztályban földközeli munkák a jellemzőek, 7. osztályban az állatok körüli 3-4 napos ápolási munkák tudnak nagyon pozitív hatást gyakorolni az addigra „zsongó méhkassá” átalakuló gyerekekre, 8. osztályban inkább a „projektszerűen” megadott feladatok motiválják őket. 9. osztályban egy több hetes mezőgazdasági gyakorlatra mennek, ami nagyon sikeres szokott lenni, rengeteg tapasztalást biztosít az azon résztvevőknek. Itt már felelősséget lehet rájuk bízni, nem segédmunkásként kell kezelni őket, hanem az egészre való rálátásukat biztosítani. Mónika kitért a téli időszakokra is, amit szintén igyekeznek gyakorlatiasan és minél inkább a szabadban tölteni: a magok rendszerezését, erdőismeretet (nyomolvasás, faismeret, stb.) gyakorolnak a közeli erdőkben kirándulva. Itt is és az egész kertművelés óra során a spontaneitásnak nagyon sok szerep jut, folyamatosan reagálni kell a természet és időjárás aktualitásaira. A kertművelés órarendben való biztosításának is betudható, hogy még a budapesti iskolák diákjai között is sokan választják később az agrárpályát és saját gazdaságok kialakítását, valamint az iskolai szabadon választott dolgozatok (pl. waldorf érettségi) témái között is előfordul több mezőgazdasági téma.

4. Fábián Bertalan: Az iskolakert lehetséges szerepei egy gimnázium életében - a diákönkéntesség bevonásának lehetőségei az iskolakert fenntartásába Fábián Bertalan, a Török Ignác Gimnázium (TIG) igazgatója az örökös változások távlatából közelítette meg a témát. A változó korok közötti érték-átmentésnek minden átmenetnél meg volt és meg van a kor jellegéből fakadó „misszionáriusa”: - a középkor mentésre érdemesnek bizonyult értékeit az egyház vitte tovább - a kapitalizmus korában a művészet és tudomány voltak az értékmentők a mai technikai korban, mikor a kultúrák és egyéb hatások az eddiginél sokkal fokozottabban egymásra torlódnak, az iskolák értékmentő szerepe körvonalazódik. A TIG is megpróbál a kor elvárásainak megfelelő képzési programot összeállítani, amik a nyelveket és a számítástechnikát preferálják, de emellett a kulturális értékek felkarolását és átvitelét is feladatának tekinti. Az elmúlt időszak a magyar vidéken a hagyományos paraszti háztáji gazdálkodás teljes leépülését eredményezte, nemcsak városi, de vidéki településeken is önkormányzati rendelet tiltotta az állattartást. Most ott tarunk, hogy az egészet újra kell tanítani. A közös mezőgazdasági munkának, amihez egy iskolakerti tevékenység is tartozik, fontos szerepe lehet ebben a kérdésben. A kert mitológiája minden kultúrában jelen van, a kiskert művelése a népi kultúrában szimbolikus értelemmel is bír… A mezőgazdaság önmagában is terápia, idegesen, rohanva nem lehet csinálni, lenyugtatja, oldja a mai túlpörgött gyerekeke, embereket. A gimnázium életében szeretné, ha minél több kerti tevékenységbe tudnának a gyerekek bekapcsolódni az előírt önkéntes munkájuk során. Egyrészt bevonják őket a gimnázium udvarán kialakításra kerülő kis iskolakerti magas ágyás művelésébe. másrészt az iskola kapcsolatokat épít a REGINA Alapítvánnyal, a helyi agrártudományi egyetemmel, és fogadókészséget mutató gazdálkodókkal.

A bemutatkozó előadások között egy kis kerti munka is helyet kapott: egy komposzt kast kezdtünk el építeni, amihez helyi civilszervezetek (GreenDepenent) és a SZIE botanikus kertje is biztosított gallyakat. A komposzt kas egy jó módszer lehet olyan iskolakertek kialakítására, ahol helyhiány vagy nagyon rossz talajadottságok állnak fent. Néhány általános konklúziót levontunk közösen az előadásokat követő beszélgetésben: · az iskolakert egy olyan határok nélküli „tanterem”, ahol a tevékeny munka áll a középpontban · az oktatás egyetlen olyan területe, ahol nem „szeleteket” hanem folyamatokat tanulhatnak, tapasztalhatnak a gyerekek, az elejétől a végéig végigkövetve azokat · a mai kertművelésnek már sokkal komplexebbnek kell lennie mint a 30 évvel ezelőttinek, új kor új igényeinek integrálása – környezeti nevelés hangsúlya · az iskolakert kiépítése nem történhet erőszakosan, csak lépésről lépésre, fokozatos bővítéssel – elkezdeni egy kertet a semmiből, óriási dolog ezt végigkövetni · az iskolakert elindításának egyszeri nagyobb költsége van (ez is függ a terület adottságaitól), a működtetésnek már minimális a költsége (legfeljebb egy ember bére), ez az a tantárgy, ami pénzt is tud hozni a saját működésének fedezésére (a Mozikert erre törekszik) · nagyon fontos annak a személynek a megtalálása, aki kellően elkötelezett az ügy iránt – ez érvényes mind a kert vezetőjére, mind a kert használójára is (a tanár, aki kiviszi a gyerekeket a kertbe)  

Szerkesztette: Mátyás Izolda Fotók: Milánkovics Kinga, Mátyás Izolda

Az Iskolakert fórum képei megtekinthetőek az alábbi linken:
https://picasaweb.google.com/102790711943517672555/IskolakertForum2012November9?authkey=Gv1sRgCMGR74jihc_EGg

Az Iskolakert Fórum a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat támogatásával valósult meg.

Egy csodálatos nő, egy csodálatos kert és rengeteg jó gondolat

Ruth Stout, született 1884-ben. Élmény hallgatni és tanulni tőle.

„A kertészkedés nem ördöngösség.”
„Fantasztikus mit meg tud termelni az ember.”
„Én semmi olyat nem csinálok, amit nem muszáj, és ezt nem muszáj.”
„Ha meghívnak ebédre, egy falat reggelit se eszek, ha pedig vacsorára, akkor nem ebédelek”
„Azt mondtam már neked, hogy 45 éves koromban jöttem rá, hogy az emberek tényleg úgy viselkednek, ahogy azt mások megmondják?”
„Úgy gondolom, egy dolgot biztosan tudok: tedd amit tenni akarsz, és ne mondd meg másoknak, hogyan viselkedjenek!”
/Ruth Stout 1884-1980/

A kezdetek (gazdasági környezet)

A reginakert területének használatáért nem fizetünk (bérleti díj) és a kezeléséért nekünk sem fizetnek. Egyelőre nincs semmilyen pénzügyi forrásunk a fejlesztésekre, ebből a szempontból is hasonló a helyzet, mint egy vidéki családé. Azt, úgy és annyiból tudjuk fejleszteni amennyi éppen a zsebünkben van, és ez nem sok. Időt és energiát invesztálunk önkéntes alapon, a bevételi oldalon egyelőre a tanulás, a tapasztalás, a jobb fizikai kondíciónk, a kert által kínált ételek, a természettel való közvetlen kapcsolódás és a közösségi élmény van. 2012-ben a kerti munka napi átlag 1-1.5 munkaórát jelent. Tekintettel arra, hogy nem a termelékenység, hanem az időben és családi szinten fenntartható munkamennyiség a fontosabb prioritás, így a munka mennyisége nem megterhelő, inkább erősítő mint kimerítő. Ebből a szempontból a kerti munkák végzésének egészség megőrző hatása akár konkrétan is forintosítható lehet.

Nemrégiben sikerült beszereznünk egy szecskázó gépet, erről majd még írok, ez óriási előrelépés! Fantasztikus perspektívát nyitott meg a kert fejlesztésében, a komposztálás, a talajjavítás és a termelés tekintetében egyaránt. És csodás a szerkezet, élmény vele dolgozni, csináltunk már fotókat és írok majd róla!

A kezdetek (társadalmi környezet)

A reginakert elsősorban az elfoglalt családok számára kíván mintaként szolgálni. Jómagam a civil aktivitást a zöld mozgalomban kezdtem, éveken át tanultam Matthew Hayes-től a Nyitott Kert Alapítvány önkénteseként (1998-2003) és egy nyáron át Babaton laktam a Nyitott Kertben.

Gyerekeim születésével, a fizetős munkáimmal és a háztartási ingyenmunkával leterhelten azonban arra döbbentem rá, hogy egy család környezeti fenntarthatósági törekvései a háztartást vezetők számára nagyon sok többlet munkát jelentenek, (amiről tudjuk, hogy még manapság is főképp a nők vállát nyomja) és hogy ezt nem tudtam már bevállalni. Ezt láttam a környezetemben lévő több más családnál is. Azt tapasztalom és úgy gondolom, hogy a környezeti fenntarthatósági törekvések azon családok számára, akik nem elkötelezett környezetvédők nem feltétlenül követhetők abban a formában, ahogyan azt sokszor környezetvédőktől vagy profi biogazdáktól hallhatjuk.

A reginakert fejlesztésében legelsősorban a családi szintű társadalmi fenntarthatóságot tekintjük prioritásnak, tehát inkább vagyunk hajlandók a környezet, a termelékenység vagy az esztétikum rovására kompromisszumot kötni, ha az kevesebb idő és munka beruházást igényel a nő (vagy ha aktív a kiskerti élelmiszer termelésben akkor a férfi) számára. Mivel a reginakert működtetésének terhét elsősorban nők, anyák viselik, így a mi szempontunk szerint értékeljük a helyzeteket és hozunk döntéseket, azzal a céllal, hogy saját magunk és családjaink számára a lehető leginkább fenntartható megoldásokat kövessük.

A gyereket vállaló családok elfoglaltak, túlterheltek, az emberi erőforrás igények szempontjából sok esetben teljesen fenntarthatatlanok, amivel a válások magas száma például logikusan magyarázható lehet. A felelősen tevékenykedő nőktől, anyáktól nem elvárható, hogy a jelenleginél többet vállaljanak magukra. Olyan gazdálkodási, termelési alternatívákat keresünk, amelyek úgy kérnek tőlünk plusz munkát, hogy hozadékuk messze meghaladja a befektetett energiát akár a termelt élelmiszerek, akár az fizikai erősödésünk, akár a pihenésünk, akár az egészségünk, akár a családunk össz-jóléte formájában és lehetőség szerint kiváltja más munkánkat.

Hogy hogyan? Nem biztos válaszokat keresünk, hanem gyakorlati ötleteket, lehetőségeket, egy kipróbált palettát, amiből mindenki a kedve és lehetőségei szerint választhat. A kerti munka és ez a blog is sokkal inkább a folyamatról, a fejlődésről, mint a konkrét célok eléréséről szól.

Írjátok meg a tapasztalataitokat, nehézségeiteket, sikereiteket!

A kezdetek (természeti környezet)

A reginakertet 2008-ban vettük át előző tulajdonosától, aki szintén elfoglalt anyaként nem nagyon tudta a területet karban tartani. Ezután idő és energia hiányában még két évig mi is csak megnéztük időnként, sóhajtoztunk, hogy mennyi munka lenne rendbe szedni, de nem volt kapacitásunk szinte semmit sem kezdeni vele. A kert azonban így is sok málnát, ribizlit, cseresznyét, diót, szőlőt, almát, körtét, bodzát adott.

2010-tavaszán nyílt lehetőségünk egy nagyobb tisztításra és aktívabb tereprendezésre. Az első pillanattól egy ehető kert építése volt a cél, melyet később a permakultúra és az erdőkertek szellemisége is inspirált. Szerencsére a területen sok szép felnőtt gyümölcsfa áll és terem, hosszú évek óta teljesen magukra hagyva. Metszést, permetszert biztosan nagyon régen nem láttak. A szőlő is direkt termő, azt sem metszettünk, nem is permeteztük. Mégis szépen termett minden, ízletes és egészséges gyümölcsöket.

Összességében a területről elmondható, hogy számos kedvezőtlen adottsága van (elég gyenge talaj, kevés víz) és számos kedvező (sok nagy fa, régóta magára hagyott terület, sok visszatelepült növényfaj, magról kelt alanyok, hangyák, giliszták, gyíkok), így kitűnően alkalmas arra, hogy egy kertes ház méretű családi tér működtetésének kísérleti tere legyen. Valóságosak és realisztikusak a problémák, a nehézségek, sokat kell dolgozunk azért, hogy a jövőben egy jól beállt és termékeny erdő és ehető kertünk legyen, onnan kiindulva, hogy adott egy eléggé elhanyagolt 2200 m2-es biokert.

Örömmel és köszönettel veszünk minden javaslatot, észrevételt, ötletet, jó gyakorlatot!

Ilyen volt

Ilyen most

Ez egy idei fotó a termésről