Zöld Edittel a biodinamikus kertészkedés szabályai szerint áthalmoztuk komposzt prizmába az addig raklapok között gyűjtött kerti zöldhulladékot. Sajnos a nagy szárazság következtében a komposzthalmunk nagyon ki volt száradva. Az átrakáskor ezért a kútvízzel teli hordóból minden réteget alaposan beöntöztünk, és a rétegeket vegyesen raktuk a frissen hullott lombbal, ami zsákszámra állt a kertben az utca lakóinak köszönhetően. A komposztot taposással tömörítettük, majd egy vékony földréteget is terítettünk rá. A komposzt prizma javasolt paraméterei: 2 m szélesség, 1.5 m magasság, és ezt bármilyen hosszan lehet építeni a rendelkezésre álló hely figyelembe vételével.
A megrakott prizmát aztán Zöld Edit preparátumaival beoltottuk: a Szent Mihály napján előkészített gyógynövény (kamilla, cickafark, pitypang, tölgykéreg) preparátumokat külön-külön kis papír zsebkendőbe csomagolva elhelyeztük a komposzt négy sarkán, majd még egy-két réteg nyesedék ráhalmozása után szénával egy védőréteget vontunk köré, ez lett a komposzt „bőre”. Utolsó lépésként a macskagyökér virágjának kivonatából készült oldatot keveréssel dinamizáltuk és beöntöztük vele a gondosan betakart komposzthalmunkat. Tavaszig ezzel nem lesz további teendőnk.
Bodonyi Nóra az őszi trágyázásról, mulcsozásról és fagyvédelemről mesélt egy rovar és állatbarát kert szemszögéből.
Legfontosabb üzenete az volt, hogy a kertben az elszáradt növényeket nem takarítja ki ősszel, mert ezek egyrészt táplálékot (virágmagvak, szárak) másrészt búvóhelyet biztosítanak számos kerti állatka számára. Mesélt egy méhről, aki a nyári melegek elől költözött be egy napraforgó szárába, és ott nevelte utódjait. A talaj folyamatos takarásának fontosságát ő is hangsúlyozta, ő pl. még a fóliasátorba is behordja a cseresznyefa lombját télire. Egyedül a palántanevelő üvegházat tartja sterilen, hogy a kórokozók a következő évi termést biztosító még sérülékeny palántákat ne veszélyeztessék.
T. Bogdányi Franciska és Tóth Ferike (SZIE, Növényvédelem) izgalmas kísérletet készítettek elő a kertben: Szavoly Sámuel század eleji leírásai alapján vermet és prizmát építettek zöldségek téli tárolására.
A tároló alkalmatosságokat a REGINA ház közelében helyezték el, hogy védettségét így is biztosítsák. A verembe 10 kg kistermelői krumpli került (egy hévízgyörki nénikétől aznap reggel vettük a gödöllői piacon) alaposan átválogatva, és eltávolítva a kicsit is hibás darabokat, a prizmába pedig 10 kg hagymát helyeztünk el. A veremhez kb. fél méter mély gödröt ástunk, azt kibéleltük pocokriasztó bodza gallyakkal, majd csírázás gátló diólombbal, lefedtük szalmával, földdel, és egy újabb vegyes lombkupaccal. A prizma alját egy raklap képezte, arra került a hagymazsák, befedtük vastagon szénával, azt földdel takartuk, majd az egész tetejére használt cserepekből és kartonpapírból egy kis fedél is került.Tavasszal tervezzük a verem és a prizma bontását, és amennyiben túlélték a telet, egy jó bográcsosba kerülnek majd, amivel megünnepeljük a sikerünket. A résztvevők szorgalmasan jegyzeteltek, és amibe csak lehetett bekapcsolódtak. Még néhány nagyon jó „ökobaba” is emelte a nap fényét, ami egyébként is kedvünkre ragyogta be ezt a jól sikerült délelőttöt.
Köszönjük minden kedves résztvevőnek a kertbe hozott és onnan továbbvitt tudást!
Szerkesztés, fotók: Mátyás Izolda
