 |
Az egyik parcella. Alszik a hó és a széna takarás alatt. |
Az "ideális
nő" sokak szerint pénzt keres, keveset költ, tip-top háztartást visz, a családja csak
egészséges ételeket eszik és azt is lelkesen. Ő maga fitt, vidám, végtelen
energiája van amit természetesen örömmel önfeláldoz, és amitől még egyértelműen boldog is. Optimális esetben van egy szuper kis biokertje is, ahol
önfenntartó életmódra törekszik és maga állítja elő a család számra a biót üres
óráiban.
A valóság ezzel szemben lényegesen prózaibb. Sokan
túlhajszoltak vagyunk, fáradtak, nagyon meg kell gondolnunk minden percünk és
forintunk elköltését. Kinek perce van több, kinek forintja, kinek támogatóbb
háttere, a saját erőforrásaival mindenki különböző módon próbál bravúrozni
és/vagy túlélni.
Az éppen aktuális egyik eldöntendő kérdéskör, hogy a következő évkörben
mit és mennyit akarunk vetni, ültetni? Csak magunk/családunk számára akarunk
termelni, vagy pl. eladásra/cserére is? Mennyi időnk lesz nyáron a kerttel foglalkozni?
Akarunk tartósítani, eltenni, befőzni (dehogy akarok, max. ha muszály lesz...)? Öröm, ha sok termés van, vagy inkább
teher lenne a betakarítás, feldolgozás? Sokan és sokat szidják a multikat, a
bevásárló központokat, én részemről rettentő boldog voltam, mikor legutóbb
december 24-én is elég volt délelőtt lesétálni egy közelibe és bevásárolni a
főzéshez az alapanyagokat. Lehet, hogy mindez környezetileg nem annyira
fenntartható, de családilag és a nő idejét és energiáját tekintve biztosan az.
 |
A kert egyik ajándéka: a snidling |
Szóval akkor még mindig nyitott a kérdés, hogy mit és
mennyit akarunk termeszteni idén? Mire mennyi időnk lesz a meló, a gyerekek, a
háztartás, az önmegvalósítás és a minden egyéb mellett. Az eddigi években a
REGINA Kert már úgyis jóval több termést adott, mint amit hasznosítani tudtunk,
és közben szinte alig nyúltunk hozzá. A cseresznye, a dió, a szőlő, a torma, a
sóska, a snidling, a medvehagyma, a ribizli, a málna, a fűszer növények, az alma, a körte minden évben bőségesen teremnek,
a paradicsomot, a paprikát, az uborkát, és a zeller levelet nagyon könnyen és egyszerűen meg lehetett termelni a piaci néniktől
vásárolt palántákból. Krumplit, hagymát, répát egyáltalán nem volt érdemes
termelni, hiszen azok olcsón és jó minőségben elérhetők Gödöllőn.
 |
Ugyanaz a parcella 2 éve |
2012-ben azonban a talajtakarásos módszerrel három olyan,
egyenként kb. 30-50 m2-es parcellát sikerült kialakítani, ami idén lehetőséget
kínál nagyobb volumenű termesztésre. Ezzel a módszerrel még nem termesztettünk
paradicsomot, paprikát, ez most egy kísérleti év lesz.
Az elmúlt években 5 tő paradicsom, 4 paprika, 3 uborka, 2
bazsalikom, 10 zeller gondozása volt a maximális mennyiség, amit dolgozó nőként
vállalni tudtam. Idén, az új területek bevonásával szeretnék 15-20 tő
paradicsomot, 15-20 tő paprikát, 6-8 tő uborkát, 20 tő zellert, 6 tő
bazsalikomot ültetni. Vajon melyik a jobb döntés, ha elkezdem a palántát magam
előállítani, vagy ha megveszem a piacon? A gödöllői piac egy nagyszerű piac,
évek óta tavasszal környékbeli nénik sokféle szép, erős és egészséges palántát
árulnak, 10 éve tőlük veszem, és eddig minden évben meg voltam elégedve.
Készítettem egy kalkulációt az idei tervekhez (a tavalyi árakat használtam):
|
ha készen veszem a palántát
|
ha termesztem, a vetőmag költség
|
db
|
Ft/palánta
|
Ft
|
vetőmag szükséglet,
csomag
|
Ft/csomag
|
Ft
|
paradicsom
|
20
|
150
|
3000
|
2
|
150
|
300
|
paprika
|
20
|
150
|
3000
|
2
|
150
|
300
|
uborka
|
8
|
150
|
1200
|
2
|
150
|
300
|
zeller
|
20
|
40
|
800
|
1
|
150
|
150
|
bazsalikom
|
6
|
300
|
1800
|
1
|
200
|
200
|
összesen:
|
|
9800
|
|
1250
|
Ez azt jelenti, hogy ha adottnak veszem a kertből a
komposztot, a tejfölös poharakat gyűjtöm, a nappaliban lesz a palánta ahol
amúgy is megfelelő a hőmérséklet (fog örülni a család), és ha másodvizet használok az öntözéséhez,
akkor 1250 Ft az anyagköltségem. (Paradicsomból, paprikából és uborkából két-két
csomag vetőmagot számoltam, különböző fajtákat). Ha összességében 10 órát
fordítok majd a palántázásra, ami azt gondolom, hogy mindent beleszámolva bőven
meg is lesz, akkor az bruttó 855 Ft/óra munkadíjnak felel meg, leadózva, bérként kb. 450-550 Ft/óra.
Most így első ránézésre az jön ki, hogy ekkora volumenben
nem éri meg palántázni ha kevés az időm, van fizetős munkám és van megbízható palánta vásárlási
forrás. Sokkal több palántát (pl. eladásra/cserére) nem érdemes termelnem, mert
egyrészt annyit úgysem tudok termelni és maga az eladás folyamata is energia
igényes, abba sem biztos, hogy érdemes belevágni kis volumenben.
A „palántázni vagy nem palántázni dilemmára” jelenleg úgy
tűnik, hogy a hatékony családi idő-, és pénzgazdálkodást – mint a két
legszűkebb keresztmetszetet – figyelembe véve, idén is a „nem palántázni”
válasz tűnik jobbnak.
Ezzel együtt mégis idén az a tervem, hogy megpróbálkozom a
palántázással, elsősorban három okból:
1. szeretném
kipróbálni és tapasztalatot gyűjteni,
2. kíváncsi
vagyok rá, és örömöt okoz az újszerűsége,
3. a
jövőnkbe invesztálok, egy olyan tudás megszerzésével, amire még egy adott
esetben kevésbé jól ellátott világban szükségünk lehet.
Tehát nem a rövid távú racionalitás és nem a gazdasági
hatékonyság lesz a döntés mögött :).
írta és fotó: Milánkovics Kinga